Jégszív

Csábít egy éj, egy sejtelmes látomás,
Csábít egy arc, mit egyszer kell, hogy láss,
És a szem, mit láttam már valahol,
És kék, és olyan szép.
És a száj, mi most más szívéhez szól:
Tiéd volt az arc, tudom most már jól,
És azóta...

Jégből vagyok,
talán fel sem olvadok,
Hát nyújtsd két kezed,
olvaszd fel jégszívemet!

Jégből vagyok,
talán fel sem olvadok,
Hát nyújtsd két kezed,
olvaszd fel jégszívemet!

Ha valami fáj, nem érzem régen már,
És ez a láz csak álmomban éget tán...
És az arc, tudd meg, hogy tiéd!
Hívj! Nekem ennyi elég.
És a száj, ha hozzám szól majd még,
Meg kell értsed hát, ennyi épp elég,
Te biztosan látod...

Jégből vagyok,
talán fel sem olvadok,
Hát nyújtsd két kezed,
olvaszd fel jégszívemet!

Jégből vagyok,
talán fel sem olvadok,
Hát nyújtsd két kezed,
olvaszd fel jégszívemet!

Tudd meg hát, sosem éreztem még,
hogy szívem, szívem tiszta jég.
Hideg a nyár, vagy forró lehet a tél,
Nem segíthet más, csak ha értenél,
Te biztosan látod...

Jégből vagyok,
talán fel sem olvadok,
Hát nyújtsd két kezed,
olvaszd fel jégszívemet!

Jégből vagyok,
talán fel sem olvadok,
Hát nyújtsd két kezed,
olvaszd fel jégszívemet!

Hát nyújtsd két kezed,
olvaszd fel jégszívemet, jégszívemet.

Minden Száj Nyitva Áll

Minden száj nyitva áll,
És a fény megcsillan
A pillanat késhegyén,
Aki él, feláll,
Hogy biztos-e, amit lát,
Jönnek ki a
Tengerből a bálnák.

S jönnek ki a
Fák közül az emberek,
Akiknek azt mondták,
Hogy nem lehet

Abból úgyse semmi,
Amit gondoltok,
A pillanat most
Mindenkit tetemre hív;
Rakja föl mindenki a szárnyait,
Nekem is van
A szekrényben egy kis fehér,
Verdesek, de testem
Már túl kövér.

S jönnek ki a
Fák közül az emberek,
Akiknek azt mondták,
Hogy nem lehet

Abból úgyse semmi,
Amit gondol - Tokkal-vonóval,
A mellbe' csomóval,
Gyöngyök disznóval keverve,
Mind csak áll,
Mint a bál
Előtt régen Hamupipőke,
De jönnek galambok,
Segítenek magot
Válogatni, ki
Nem szeretne ott lenni
A tányéron?

Mennyi szép mozdulat,
Halak üveg mögött,
Nők dugás közben,
Autók a sztrádán,
Virágok tavasszal,
Ablakok ősszel,
Didergő királyok,
Sok szép halálok,
Besétál, leteszi
A vizes kalapját,
És azt mondja:
- Itt leszek ezentúl,
Te meg almát eszel bicskával,
Váratlanul jöttél
- mondod, falatot rágva.

Miért pont most jönnek ki
A fák közül az emberek,
Akiknek azt mondták,
Hogy nem lehet.

Dal poharakról

Mindenki választ,
Aztán egyedül lesz egy ideig
Aztán a választott
Poharat a szájához emelik
Aztán megint csend lesz
Csak várni kell a hatást
Ami titokban már eljött
De, hogy lásd még sok mást
Kell csinálnod a végig
És aszerint lesz nehéz
Hogy a poharadban mi volt
És nem attól amit remélsz
Hogy az élet -és itt mindegy
Milyen, semmit mondok
Vagy a halál - és itt is
Jöhetnek a pontok...

Egyedül maradtunk

Az asztalon az abrosz fehér még,
Rajta néhány morzsa,
Tenyerembe hajtom fejem már,
A fájdalom magához húzza.

Egy idegen jön csendben, hangtalan,
Némán surran,
Lesepri az asztalt tisztára,
Pedig ott vagyok rajta.

Nem vár bennünket sehol senki semmi,
Mindent nekünk kell magunkkal vinni,
Ahhoz, hogy újra legyen miben hinni.

Elfájdult lelkem csak azt reméli,
Ami szép volt, az minden megmarad,
Átrepülhetsz az óceánon,
De ha rám gondolsz, elsírod magad.

Éhesek rád, hangjuk hamisan cseng,
Arany és bíbor,
Ha lesepred a lelked asztalát,
Vigyázz rám, ott leszek akkor.

Nem vár bennünket sehol senki semmi,
Mindent nekünk kell magunkkal vinni,
Ahhoz, hogy újra legyen miben hinni.

Elfájdult lelkem csak azt reméli,
Ami szép volt, az minden megmarad,
Átrepülhetsz az óceánon,
De ha rám gondolsz, elsírod magad.

Zsákmányként cipel a sors,
Elsüllyeszt, vagy magasba dob.
Csak emlékképedből élünk,
Egyedül maradtunk.

Elfájdult lelkem csak azt reméli,
Ami szép volt, az minden megmarad,
Átrepülhetsz az óceánon,
De ha rám gondolsz, elsírod magad.

Elfájdult lelkem csak azt reméli,
Ami szép volt, az minden megmarad,
Átrepülhetsz az óceánon,
De ha rám gondolsz, elsírod magad.

Káosz Amigos

Kibukott angyal üvölt az égre
Rázza az öklét és közben
Festi az arcát fekete-fehérre

Szatírok álma szirének völgye
Apolló torzó fejetlen Vénusz
Táncol az idő körbe-körbe

Szerelmes ember a sötétben félve
Mondja, hogy menjünk a mennybe
De szerintem inkább Mexikóba kéne

Káosz Amigos vitorlát szélbe
Mindenki él, nincs rá igény
Hogy pont az idén legyen világvége

Kiugrom nyomban a földszinti ablakon
Hogy mondjam el hogy ördög vagy angyalom
sálálálállá- lálá-lálálálálálá

Meghatás

Mondok valamit: meg akarlak hatni,
Gondold, hogy nőd van, megy a szex is, meg masni
Fogja szívetek egy csokorba össze,
De zord külső körülmények úgy játszanak közre,
Hogy elvesztitek szem elől egymást egy ideig,
És másra fanyalodtok. 'Felőlem vihetik'
Mondod megbántva a nődre, s legyintesz,
S egy könnyű nőcskét full extrádhoz intesz.
Irány a vad kaland, mi szenvedést feledtet,
Aktust, akció vagy új aktus követhet.

S Kharon vizébe, mint lakmuszpapírt dobod
Be magad, mint Dosztojevszkij Raszkolnyikovot.

Ha-ha, meg akarlak hatni,
Látod, milyen könnyen annyi
Lehet annak, ami volt, vagy
Annak, ami lettél volna holnap.

Mondok valamit, meg akarlak hatni,
Gondold, hogy gazdag vagy,
Megy a bolt is, de kapzsi
Vagy, ezért elveszi Isten, amit adott,
Az ördög csak erre vár, tesz egy ajánlatot,
S a sportköröd felhúzza a mellére a mezét,
És szurkolók ezrei üvöltik a nevét.

Ha-ha, meg akarlak hatni,
Látod, milyen könnyen annyi
Lehet annak, ami volt, vagy
Annak, ami lettél volna holnap.

Don't Think Of Me

So you're with her
and not with me
I hope she's sweet
and so pretty
I hear she cooks delightfully
a little angel beside you
So you're with her
and not with me
Oh how lucky one man can be
I hear your house
is small and clean
Oh how lovely with your homecoming queen
Oh how lovely it must be

When you see her sweet smile baby
Don't think of me
When she lays in your warm arms
Don't think of me

So you're with her
and not with me
I know she spreads sweet honey
In fact your best friend
I heard he spent last night with her
Now how do you feel

When you see her sweet smile baby
Don't think of me
When she lays in your warm arms
Don't think of me

And it's too late and it's too bad
Don't think of me
Oh it's too late and it's too bad
Don't think of me

Does it bother you now all the mess I made
Does it bother you now the clothes you told me not to wear
Does it bother you now all the angry games we played
Does it bother you now when I'm not there

When you see her sweet smile baby
Don't think of me
When she lays in your warm arms
Don't think of me

And it's too late and it's too bad
Don't think of me
Oh it's too late and it's too bad
Don't think of me

Hol van az a nyár?

Hol van az a nyár, hol van a szerelem drágám?
Szárnyaid már a zaciban, angyalkám.
Baj van, baj van hajba kaptál rajtam,
Hát lelépek,
Nem találok szavakat hidd el,
S már nem is keresek.

Mit jöhet még?
Te kezeidből etetsz, ha gyűlölsz
S pokoli szép, ahogy szerelmesen hátba szúrsz

Baj van, baj van, tejben-vajban a kés,
Én ebből nem kérek
Nem találok szavakat, hidd el
S már nem is keresek

Tudom, a szíved vérzik értem
S a könnyed partot mos

Mikor egy startpisztollyal könnyedén lő belém a sportos sors

Baj van, baj van, a torta habbal,
Meg a mesék, na ég veled
Nem találok szavakat hidd el
S már nem is keresek

Baj van, baj van, már a hajnal
Nem melletted kelt fel
Nem találok szavakat, hidd el
S már nem is keresek!

Hol van az a nyár,
Hol van az a szerelem drágám?

Eltelt

Eltelt
Telt a Hold
Betelt holt lapjain mi írva volt
Most minket is elold
És visz
Tiszta víz
Hisz már sárnak árja járja ott
Hol egy lélek is lakott

Hangolnak csendben angyalharsonák
Halkan csak cseng benn, rajta, mars tovább

Felkelt
Kelt a Nap
Kifent karja alatt hogy ring az ég
Míg reng velünk a föld
És tűz
Tiszta tűz
Űz hát pokolra mit ott kapott
Hol egy lélek is lakott

Hangolnak csendben angyalharsonák
Halkan csak cseng benn, rajta, mars tovább
Mert nincs bocsánat
Hisz telve bűnnel
Veszett örömmel
Hidd el, én romboltam porba egy világot veled

Only when I lose myself

It’s only when I lose myself
In someone else
That I find myself
I find myself

Something beautiful is happening inside for me
Something sensual, it’s full of fire and mystery
I feel hypnotised
I feel paralysed
I have found heaven

There’s a thousand reasons
Why I shouldn’t spend my time with you
For every reason not to be here
I can think of two
To keep me hanging on
Feeling nothing’s wrong
Inside your heaven

It’s only when I lose myself
In someone else
That I find myself
I find myself

I can feel the emptiness inside me
Fade and disappear
There’s a feeling of contentment
Now that you are here
I feel satisfied
I belong inside
Your velvet heaven

Did I need to sell my soul for pleasure like this
Did I have to lose control to treasure your kiss
Did I need to place my heart in the palm of your hand
Before I could even start to understand

It’s only when I lose myself
In someone else
That I find myself
I find myself

Telihold

Emlékszem egy éjszaka jött,
mielőtt elköltözött,
hitte: végleg,
némán, mint a kerek Hold:
megcsókolt, s nem válaszolt,
elment tényleg...

Minden elmúlik az idővel,
de el kell mondjam, néha nagyon kell,
mi azóta nem volt:
Telihold...

Jött és eltűnt sok szerelem,
ha mindet annak hiszem,
hazug álmok...
mindössze a Hold ami más,
mint ahogy minden csók más,
s én még várom...

Minden elmúlik az idővel,
de el kell mondjam, néha nagyon kell,
hisz régóta nem volt:
Telihold...

Eltelt már így több mint tíz év,
s nem mondott semmit a név,
csak kék boríték...
Kiírt női írás, egy szó,
túloldalt színes fotó:
a hold és az ég...

Minden elmúlik az idővel,
de el kell mondjam, néha nagyon kell,
mi régóta nem volt:
Telihold...

Végső vallomás

Keserű ízű ébredés, hideg az ágyam,
éget és úgy bánt, hogy más ölel ma át.
Még keresi néha két kezed a szerelem és a képzelet,
amin át a szívem visszaránt.
Legyen álmod szép, hitem úgysem tépi szét
a távolság mi közben ránk talált.

Ha volna még, ha volna még egy percem helyre hozni,
Ha volna még, ha volna még egy végső vallomás,
Arról írnék dalt, hogy a szíved úgy szívembe mart,
Soha nem gyógyít meg más.

Valaki más, ki mást ígér,
lehet hogy még ma átkísér
az éj kihalt hídján, ne félj.
De üresen áll a másik part,
idegen minden tér meg park,
odaát csak bánat várna rám,
de legyen álmod szép, hitem úgysem tépi szét
a távolság mi közben ránk talált.

Ha volna még, ha volna még egy percem helyre hozni,
Ha volna még, ha volna még egy végső vallomás,
Arról írnék dalt, hogy a szíved úgy szívembe mart,
Soha nem gyógyít meg más.

Ha volna még, ha volna még egy percem helyre hozni,
Ha volna még, ha volna még egy végső vallomás,
Arról írnék dalt, hogy a szíved úgy szívembe mart,
Soha nem gyógyít meg más.

Take My Hand

Touch my skin, and tell me what you're thinking
Take my hand and show me where we're going
Lie down next to me, look into my eyes and tell me, oh tell me what you're seeing
So sit on top of the world and tell me how you're feeling
what you feel now is what I feel for you
Take my hand and if I'm lying to you
I'll always be alone
if I'm lying to you
See my eyes, they carry your reflection
Watch my lips and hear the words I'm telling you
Give your trust to me and look into my heart and show me, show me what you're doing
So sit on top of the world and tell me how you're feeling
what you feel now is what I feel for you

Take my hand and if I'm lying to you
I'll always be alone
if I'm lying to you
Take your time, if I'm lying to you
I know you'll find that you believe me
you believe me

Feel the sun on your face and tell me what you're thinking
Catch the snow on your tongue and show me how it tastes
Take my hand and if I'm lying to you
I'll always be alone
if I'm lying to you
Take your time, if I'm lying to you
I know you'll find that you believe me
you believe me

Ha

Tudom, hogy eljöttél
Tudom, hogy itt vagy
Valahol a fényeken túl
Tudom, ha ismernélek
Megőrülnék érted
Tudom, hogy tökéletes a tested
És hibátlan a lelked is
De te magadat mégis
Nyomoréknak érzed
Tudom, hogy lehallgatod néha
A telefonodat
De nincs benne semmi érdekes
Tudom, a tükörbe nézel
És ott se látsz semmit
De én nem akarom hagyni
Hogy megint kétségbe ess

Rádióaktív rádió
Tévé, hülye tévé
A napjaid megint összeállnak
Egy elhomályosult évvé
Nem élhetsz az emlékeidből
Mert nem történt veled semmi sem
Azt hazudnak neked, amit akarnak
Nem lenni nem jó
De nem jobb lenni sem

Ha előrelátó csecsemő lettél volna
Felkötöd magad a köldökzsinórodra 2x

De te megszülettél
És nem vagy se hülye, se vak
Ha már itt vagy
Ne hagyd, hogy leállítsanak!

Ha nem akarod hallani azt, aki oktat
Mert véletlenül tudod
Hogy egy utolsó szemét
Ha azt gondolod róla
Hogy pofázhat és szophat
Fogd be a füledet
Vagy hallgasd ezt a zenét
Ha eleged van abból
Hogy senki se tudja
Hogy mit kellene csinálnod
Hogy jobb legyen a kedved
Mégis mindenki okos
Mert azt hiszi magáról
Fogd be a füledet
És hallgasd meg a csendet
Ha zavarni akarnak a depressziódban
Ha meg akarják mondani
Hogy mikor hova állj
Fogd be a füledet
Hallgasd meg a csendet
És ha szét akarják törni
Üvöltsél, hogy fáj!

Fáj!

Ha megkérdezik tőled
Hogy hova-hova-hova
És te nem akarod tudni
Vagy nem tudod a választ
Fogd be a füledet
Csukd be a szemedet
Távolíts el mindent
Ami erőszakot áraszt
Ha össze-vissza tapogatnak
Kiváncsi kezek
Mert nem tudják
Hogy téged simogatni kell
Robbantsd ki magadat
Élvezd az agyadat
Veszítsd el a tested
És csak befelé figyelj
Ha játszani szeretnél a játékaiddal
De azt látod
Hogy mindegyiket tönkretették végleg
Találj ki újakat, szopjad az ujjadat
Rugdoss és üvölts
És ne őrülj meg, kérlek!

Fáj!

Ha előrelátó csecsemő lettél volna
Felkötöd magad a köldökzsinórodra 2x

De te megszülettél
És nem vagy se hülye, se vak
Ha már itt vagy
Ne hagyd, hogy leállítsanak!

Na, te csak ne vedd el tőlem azt
Ami az enyém
Na, vedd le azt a konyhakést
Az ereidről, kérlek!
Ha vérbe fagyva talállak
Az ábrándjaim helyén
Én megutálom magamat
De megutállak téged is
Na, csinálj szépen valamit
Kösd be gyorsan magadat
Nyúlj inkább a bugyidba
Vagy írj te is egy verset
Nekem nem jó érzés az
Hogy te ott térdig húgyos budikba'
Egy konyhakéssel nyiszáljad
A halhatatlan lelked!

Fáj!

Ha előrelátó csecsemő lettél volna
Felkötöd magad a köldökzsinórodra 2x

De te megszülettél
És nem vagy se hülye, se vak
Ha már itt vagy
Ne hagyd, hogy leállítsanak!

Na látod
Túl vagy az egészen és itt vagyunk
Egészen egészben, egészen közel
És hogy te kizuhanj a képből
Amíg engem egy gépből
Hallgatsz, azt felejtsd el
Tudod te is simogatni magadat
És élvezni az agyadat
Neked használ az is, ami árt
És nagyon okosan tetted
Hogy elhoztad a tested
Mert tudod
Hogy nekem szükségem van rád!

Mi ez a csend?!?

Gyönyörű fiatal párok a parkban
Gyönyörű kép a képtár falán
Igazi szerelem szívvel ágyban
Fizetett szerelem vevőre vár,

Egy csokor a boldog ara kezében
Ugyanaz a virág a sírodra nő
Csak egy képlet az őszhajú Úr fejében
Álom marad a biztos jövő

Állj!
Nem értem!
Mi ez a zaj?!?
Mi ez a csend?!?
Állj!
Nem értem!
Mi ez a káosz?!?
Mi ez a rend?!?

Már tudod, hogy milyen az: szabadon élni
De férges volt a tiltott gyümölcs
Nem akarod a terheket elviselni
Atlasz vagy, és léggömb a Föld

Tömegek hisznek az idegenekben
És nevetik a tárgy történetét
Aranyat ásnak és elfelejtik,
Hol rejtik a bölcsek kövét.

Állj!
Nem értem!
Mi ez a zaj?!?
Mi ez a csend?!?
Állj!
Nem értem!
Mi ez a káosz?!?
Mi ez a rend?!?

Be lettél oltva

Hiába rejted,
Hiába őrzöd,
A titkod nem titok már,
A titkod az ördög,
És keresi a külföld
És keresik helyben,
De az ördög bent lakik
Egy ostoba fejben

És elmenekülnél
Innen a Holdra,
Csak mert szeretet ellen
Be lettél oltva
Tudom, hogy Neked is
Rém kellemetlen,
Hogy be lettél oltva
Szeretet ellen.

Pont ez a baj Veled:
Van eszed, de nem él a szíved,
Nem vagy ugyan beteg,
De a bogyókat szeded.
Az emberek utálják,
Amit nem értenek,
Ravaszkodnod, látod
Nem érte meg.

És elmenekülnél
Innen a Holdra,
Csak mert szeretet ellen
Be lettél oltva
Tudom, hogy Neked is
Rém kellemetlen,
Hogy be lettél oltva
Szeretet ellen.

Ez nem én vagyok,
Ez nem mi vagyunk,
Így aztán mindegy,
Hogy áldás vagy átok
Hogy torzan látják a nagyvilágot
Egyes újságokba író srácok,
Nekem sok a dolgom
Én nem érek rá,
Így hát mindegy,
Hogy mit is szóltál,
De csak akkor ítélj,
Hogy én ki vagyok,
Ha egyszer tudni fogod,
Hogy Te kicsoda voltál.

És elmenekülnél
Innen a Holdra,
Csak mert szeretet ellen
Be lettél oltva
Tudom, hogy Neked is
Rém kellemetlen,
Hogy be lettél oltva
Szeretet ellen.

Magam adom

Üdvözlöm érintem nem mutatom
Nem emlékeztetem nem kutatom
Nem zavarom zavarom csak figyelem
Belefeledkezem vele utazom

Nem sürgetem nem várom
Nem bántom nem sajnálom
Nem sajnáltatom magam magam adom
Neki megadom neki megadom magam

Felkavarom felkavarodom
Megálmodom belelátom
Megkövetem megkövetelem
Megszelídítem megbánom

Meggyújtom eloltom meggyújtom eloltom

Megoltalmazom elragadom
Elragadtatom magam magam adom

Megadom megadom neki megadom magam

Nem suttogom elkántálom
Megkóstolom megkínálom
Keveredek belehabarodom
Belefeledkezem vele utazom

Felismerem feltüzelem
Megszállom megbabonázom
Megbabonáztatom magam magam adom
Megadom megadom neki megadom magam

Hová megyünk?

Felkel a Nap - új állomás
A táj ugyanaz, az égbolt - az más
A jelmezem vár, az ing hófehér
Egy ölelés még a partig kísér

És zene is szól, édes-vidám
És vonulhatunk egymás után
A törvényekből újra leckét veszünk
És bölcsek leszünk, ha majd megérkezünk
Csak nem tudjuk még hová megyünk

Hát kérdezd meg őt, bár sosem felelt
Ez magas neked, a lépést figyeld
S végigmegyünk, olyan szép és nehéz
Hát ki mondja azt, hogy csak tévedés
Az is csak út, hova megérkezünk
Csak nem látjuk még, hová megyünk

És felkel a nap, s másik ruhát veszünk
Hogy tiszták legyünk, ha megérkezünk
Hová megyünk

Hol van a szó?

Szeretnék álmodni egy szebb holnapot,
melyet szebbnek láthatok.
Óóó, szeretném, ha másképp élhetnénk,
Ha egymásra nyíltan nézhetnénk.

Erre vágyom rég,
Ezért mindent megtennék!
Erre vágyom rég,
Óóóóó....

Mondd hol van a szó,
ami elmondaná,
amit érzek belül,
miért hajt a vágy!

Mondd hol van a szó,
amit nem mondtam el,
amit érzek belül,
egy egyszerű, tiszta, őszinte szó!

Szeretném, azt hinni, hogy csodák vannak még,
A szívekben felolvad a jég.
Óóó, szeretném, ha nem lenne hazugság,
ha egymáshoz nyíltan szólhatnánk!

Erre vágyom rég,
Ezért mindent megtennék!
Erre vágyom rég
Óóóóó....

Mondd hol van a szó,
ami elmondaná,
amit érzek belül,
miért hajt a vágy!

Mondd hol van a szó,
amit nem mondtam el,
amit érzek belül,
egy egyszerű, tiszta, őszinte szó!

Van-e nálatok alkohol?

Van-e nálatok alkohol? A városban nálunk nincs sehol.
Van-e ott könnyűvérű nő? Nálunk nincsen, csak térerő.

Vannak-e arra dílerek? Nálunk a tehén ad tejet.
Az utcán laknak-e emberek? Nálunk csak az, aki szeret.

Van-e nálatok maffia? Nálunk mindenki kiscica.
Nálatok vannak-e állatok? Nálunk vannak, de nem nagyok.

Tiszta az utca, rendes a ház.
Nálatok meg mindenki gáz.
A cica figyel, a kutya vigyáz.
Tiszta udvar, és rendes ház.

Vannak-e arra tengerek? Nálunk csak hullámzó emberek.
Vannak-e arra nagy hegyek? Itt is volt régen rengeteg.

TV2 és RTL: nálunk senkit se érdekel.
Inkább mindenki környezetbarát, és kritikus tömeg.

Vannak-e arra gazdagok? Nálunk vannak, de angyalok.
A végén meg kell-e halnotok? Nálunk tömve vannak...

...a templomok! Rendes a ház.
A polgárőrség mindent vigyáz
Tiszta udvar, és rendes ház.
Nálatok meg, mindenki gáz.

Tiszta udvar, és rendes ház.
Nálatok meg, mindenki gáz.
Tiszta udvar, és rendes ház.
Apu figyel, anyu vigyáz

Tiszta udvar.

Miért is ne?

Lődd le már a zongoristát
Lelkemből él fél éjjel
Konyakból játsza a slágerlistát
Kis vörös ripacs
Búg, hogy ne menjek el
Átvágsz hát szélhámos szívem
Asztal alatt kevered az időt
Egy pakli pillanat kezemben,
Rossz lapok, rossz nők

Hát miért is ne vesszen el a lélek
Miért is ne, ha a semmibe hull
Hát miért is ne vesszen ez a mámoros, édes élet
Miért is ne, ha könnyekbe fúl

Orosz rulett ez, gyilkos hajnal
Hat az egyhez, kihívom a napot
Hidrogén sárarany hajjal
Röhög rajtam a megkopott kokott

Lődd le már a zongoristát
Lelkemből él fél éjjel
A szégyen elharapta ajkát
Zokogva kér, hogy nem menjek el

Mire vagy jó?

Szeretőm vagy,
Engem a világ így szeret,
Várod azt, hogy megérintselek.
Mert remegni vágysz,
És ellentmondani,
De a tested szerelmet készül vallani.

Azt akarod, hogy figyeljek Terád,
Magányom ködét így fúrja át
Pillantásod: az a pillanat,
Amikor észrevetted,
Hogy megálmodtalak.

Szerelmem vagy,
Neked én adok nevet,
És az a varázslat köröttünk lebeg.
Bánatot, sebet, mindent levedlek,
Ha megölsz is érte,
Én akkor is szeretlek.

A kimondhatatlantól való félelem
Az egyetlen szövetségesem,
Ha bűnös ajkamon Te vagy a zsoltár,
Tisztább leszel, mint valaha voltál.

Csak keresed magad,
Hogy mire vagy jó?
Csak kérdezed magad,
Hogy mire vagy jó?
Ha a szíved cserben hagy,
Mire vagy jó?
Ha a dühöd elragad,
Mire vagy jó?

Tanítvány vagy,
És én növekszem Veled,
Emlék vagy, aki semmit nem feled.
Visszalépned többé nem lehet,
Én megmenekültem,
Ha megmenthettelek.

Készen, ébren, száz éve talpon,
Tudom már, hogy többé sohasem alszom,
Pihenek majd később az égben,
Ha a szárnyamat már fáradtra téptem.

Csak keresed magad,
Hogy mire vagy jó?
Csak kérdezed magad,
Hogy mire vagy jó?
Ha a szíved cserben hagy,
Mire vagy jó?
Ha a dühöd elragad,
Mire vagy jó?

Rosszkedv

Ellenséges tárgyak
Ellenséges arcok
Hová tűntek a fények?
Mondd, hová is tartok?

Rosszul indul néha egy-egy nap
Ilyenkor az aljas tárgyak ellenem vannak
A parancsnak mind ellenszegül
Gyűlöletük drótként feszül
Ha tehetnék, meggyilkolnának

Ha százszor születnék, akkor sem lennék boldogabb
Ha százszor születnék, akkor is félnék néhanap
De ha százszor születnék, akkor az idő lenne a cinkosom
Ha százszor szeretnék, nem kéne folyton-folyton játszanom

Tombol az angyalok dühe
Megcsap a Rosszkedv lehelete
Ébren vagyok vagy álmodom
Hogy vendégül lát a fájdalom
És poharamba mérget töltene?

Ha százszor születnék, akkor sem lennék boldogabb
Ha százszor születnék, akkor is félnék néhanap
De ha százszor születnék, akkor az idő lenne a cinkosom
Ha százszor szeretnék, nem kéne folyton-folyton játszanom

Nem kell most a fáradt, lágy zene
Fülledt éjszakák ígérete
A szívedet adnád
De a testedet nyújtod
A tested jobban tetszik
Ékszerként csillog
Vad ez az ékszer
Kecses kis játék
Olcsó trófea
Drága ajándék

Mert ha elhiszem, nincs józanság, nincs értelem
De ez sem segít az én rosszkedvemen

Ha százszor születnék, akkor sem lennék boldogabb
Ha százszor születnék, akkor is félnék néhanap
De ha százszor születnék, akkor az idő lenne a cinkosom
Ha százszor szeretnék, nem kéne folyton-folyton játszanom

Vetkőzés

Még magamon tartom kicsit a ruhát
még nyújtsuk a percet
hadd várjak, hogy várd.
Még nyújtod a percet
még nyújtod a szót
még semmi sem teljes
még magam vagyok.

Egy semmiséget mondj még nekem
azután bármi lehet, legyen!
Egy semmiséget mondj még nekem
és jöhet bármi, lehet, legyen.

Még valami kell egy semmiség csak, mitől megváltozunk.
Mondj nekem valamit, hogy attól legyen, legyen!
Egy semmiség, lehet mozdulat is, mitől megváltozik valami,
valami, és aztán legyen, legyen.

Még magamon tartom addig a ruhát,
míg valami nem visz
egy határon át.
Még beszéljünk félre, nyújtsuk csak el
egy kicsikét várj még
még valami kell.

Egy semmiséget, mondj még nekem,
Azután bármi, legyen, legyen!
Egy semmiséget, mondj még nekem,
És jöhet bármi, legyen, legyen!

Még semmi sem teljes,
még valami kell,
már magam sem értem,
hol döntöttem el.

Úgy kellett még volna
egy semmiség,
úgy kellett még volna
egy valami még.

Nem nyújtom a percet,
nem nyújtom a szót,
már semmi sem teljes
és magam vagyok.

Már semmi sem teljes
és magam vagyok,
és magam vagyok,
és magam vagyok...

Mániájává

Volt egy ember, ilyen nagyon ember
Ki ha kell, nem csak mindig eggyel többet vett el
Hát így lett egy komplett gazember a szentem
Mert nem gondolta így, vagy úgy, vagy át még egyszer

Hogy vajon hogyan lett a
Mániájává

Volt egy ember, ilyen nagyon ember
A hite vitte nap mint nap a falnak fejjel
Hát minden éjjel arra kel, hogy perel az egekkel
Mert nem gondolta így, vagy úgy, vagy át még egyszer

Hogy vajon hogyan lett a
Mániájává

Mondd meg mit tegyen?
Mit tegyen, hogy elfelejtsen mindent?
Felejtsen el
Mondd meg mit tegyen?
Hogy kezdjen el, kezdjen el mindent?
Elölről mindent

Volt egy ember, ilyen nagyon ember
Ki belebetegedett, hogy a másik is ember
Hát háborúba menetel el minden reggel
Mert nem gondolta így, vagy úgy, vagy át még egyszer

Volt egy ember, ilyen nagyon ember
De már nagyon unom, jöjjön hát az eleje még egyszer
Egyszer, meg még egyszer
Így van az élettel
Hogy a végzet, meg a véletlen
Össze-vissza kavarog a lélekben

Vérnász

Hajnal harangok
Hozzák meg hangod
Vágy minden szavad, elárul illatod
Szép matador, mosolyod hazudik
Hideg tőrt rejt kendőd
Lángol az égig
Lüktet a ritmus
Táncod megőrjít
Vérzik a por csizmádon
Szerelmem izzik
Vak, vad fieszta
Dalod megőrjít
Ércharsonák sebeznek
Szerelmem ömlik
Lábad elé hullok
Szíved megőrjít
Gyilkos pengék ölelnek
Szerelmem haldoklik

Vérnász, halálos láz
Szerelmem gyász
Míg tart a tánc
Mondd mire vársz
Már vérbe állsz
Hát csókolj, gyilkolj
Légy az utolsó

Éjkék harangok
A csenden túl
Kegyelmezz, gyönyörű gyilkos,
A szívembe szúrj

I'm No Angel

If you gave me just a coin for every time we say goodbye
Well I'd be rich beyond my dreams, I'm sorry for my weary life
I know I'm not perfect but I can smile
and I hope that you see this heart behind my tired eyes
If you tell me that I can't, I will, I will, I'll try all night
and if I say I'm coming home, I'll probably be out all night
I know I can be afraid but I'm alive
and I hope that you can trust this heart behind my tired eyes

I'm no angel, but please don't think that I won't try and try
I'm no angel, but does that mean that I can't live my life
I'm no angel, but please don't think that I can't cry
I'm no angel, but does that mean that I won't fly

I know I'm not around each night
and I know I always think I'm right
I can believe that you might look around

I'm no angel, but please don't think that I won't try and try
I'm no angel, but does that mean that I can't live my life
I'm no angel, but please don't think that I can't cry
I'm no angel, but does that mean that I won't fly

Olyan vagy!

Olyan vagy! Olyan vagy! Olyan vagy!
Olyan vagy: olyan nagy!
Olyan nagy vagy, mintha
Nem is te lennél az a kicsi...
De nem, de nem! De nem, de nem!
De nem, de nem, annyira nagy azért
Nem lehetsz még te sem!

Na látod, ez a csalás! Ez a csalás! Ez a csalás!
De ez nem az a csalás, hanem egy egészen más csalás!
Ez az a csalás, amiben nem lehetsz mester!...
De nem, de nem! De nem, de nem!
De nem, de nem, ebben a csalásban
nem lehetsz
Mester még te sem!

Maradj még! Ne menj el! Ne menj még!
Ne menj el! Maradj! Maradj még!
Maradj még, mintha nem is kellene
Menned soha sehova!...
De nem, de nem! De nem, de nem!
De nem, de nem, ennyire laza azért
Nem lehetsz még te sem!

Hellósziaszevasz

Na, helló, na szia, na hellósziaszeva babám
Na, itt a ravasz tavasz
Na, megszakadt a szíved már?
Na, mondd hát, hol van az a nyár?
Hol az az őszi hiszti így tél után?
Na, persze, persze, nem értél rám
Na, mi van, na mi lesz
Na, nekem itt ne héderezz
Na, jól van, gyere hagyom
Ma megint nagyon belemehetsz
Váltsd fel az időt apróra
Na, odadobom magam kilóra
Na, csak túl leszünk majd rajta

Nagyon jó, nagyon fáj,
Jön az egyik pofon a másik után
Nagyon jó, nagyon fáj,
Mintha mi sem történt volna, babám

Na, puszi, na pá, na puszipá, na felejts el
Na nem kösz, nagyon kösz
Nekem nem jössz a szentimentivel
Naná, össze ne törd itt magad
Hegedűk sírnak a bőrzeke alatt
A fene egye lemészárolt álmaimat

Nagyon jó, nagyon fáj,
Jön az egyik pofon a másik után
Nagyon jó, nagyon fáj,
Mintha mi sem történt volna, babám

Hintalógalopp

Hallom a hangodat,
érzem az illatod,
Alattam hintaló,
ölemben csillagok.

Nézek az égen át
begyulladt szemekkel.
Reszket a félhomály,
hát szeress vagy eressz el.

Hallom a hangodat,
érzem az illatod,
Ringat egy hintaló,
hatalmas hold ragyog.

Nézed az égen át
begyulladt szemekkel.
Reszket a félhomály,
hát szeress vagy eressz el.

Falovam nagyot nyerít,
egyhelyben vágtatok.
Kódolatlan égbolt,
magányos hintalógalopp.

Falovam nagyot nyerít,
egyhelyben vágtatok.
Kódolatlan égbolt,
magányos hintalógalopp.

Múlik

Itt úgysincs vége, ez a dal is most kezdődik el látod…
Indulnom kéne, mielőtt a szavaid tőrét újra a szívembe mártod
Félkész a tervem, úgy bolyong bennem, akár egy eltévedt árnyék
Akit félholtra vertem, hát most szerencsétlentől mit is várnék

Adj valamit, amitől múlik a fájdalom, kérlek
Adj valamit, amitől enyhül a fájdalom

Volt már rá példa, tudom, nem én vagyok az első a sorban, aki csak egy
Nyomorult préda, keresi, kutatja, a menedék hol van
Kérdésre kérdés, igazi válaszok helyett hazugságok
Elég hülye egy érzés, hogy mellém helyetted senkit nem találok

Adj valamit, amitől múlik a fájdalom, kérlek
Adj valamit, amitől enyhül a fájdalom, hogyha szeretsz
Adj valamit, amitől múlik a fájdalom, nagyon kérlek
Adj valamit, amitől enyhül a fájdalom, ami éget belülről
Véget soha nem ér
Előröl kezdődik, újra meg újra
Ahogy a féreg a farkát az áldozataiba fúrja
Ez is úgy fáj, fáj

Holdutazás

Írd fel, mi kell a Holdról neked
Kinőtted minden kabátodat
Hazamentél, mikor táncolni kezdtél
A szemceruzáddal húzd ki magad

Ha kijön a nap, te árnyékot látsz
De a te űrhajód sem a türelem tolja
Teát csináltál a környező fákból
S azzal jársz fel a Földről a Holdra

Megeszi a lepkét a káposztalepkét
Ez a hajnali négykor induló tigris
A járdaszegélyen egyensúlyoz
És nem lép le, mert talán figyeled most is

Ez itt egy éjjel működő ösztön
Hogy felnézel, és mennél fel
De majd lehoznak a hegyimentők
Hogy nehogy a Holdon ébredj fel

Honestly OK

I just want to feel safe in my own skin
I just want to be happy again
I just want to feel deep in my own world
but I'm so lonely I don't even want to be with myself anymore
On a different day if I was safe in my own skin
then I wouldn't feel so lost and so frightened
But this is today and I'm lost in my own skin

And I'm so lonely I don't even want to be with myself anymore

I just want to feel safe in my own skin
I just want to be happy again

Ha nem maradt más

Nem tudom, mi a helyzet nálad
Én nem rég jártam épp feléd
Félve léptem a félhomályba
Fel ne ébresszem múltam szellemét

Ugyanúgy virít az útszéli tábla
Bátran integet felém
Még én karcoltam bele ebbe a fába
Őrült versemet, kettőnk énekét.

De most fúj a szél
Hangod messze jár
Kinek mondjam el
Mennyire félek a változástól,
Tényleg mennyire fáj

Most kicsit meghalok
Magányomban elsüllyedve
Megvadulva érted ordítok
Ilyenkor meghalok
Ha nem maradt más itt nekem
Hát hűlt helyeden magam táncolok.

Rég megszokott illatra várva
Gyámoltalan, fáradt vagyok
Elbújtam, senki sem láthat
Elképzelem, a napfény rám ragyog

De most fúj a szél
Hangod messze jár
Kinek mondjam el
Mennyire félek a változástól,
Tényleg mennyire fáj

Most kicsit meghalok
Magányomban elsüllyedve
Megvadulva érted ordítok
Ilyenkor meghalok
Ha nem maradt más itt nekem
Hát hűlt helyeden magam táncolok.

Hunter

With one light on in one room
I know you're up when I get home
With one small step upon the stair
I know your look when I get there
If you were a king up there on your throne
would you be wise enough to let me go
for this queen you think you own
Wants to be a hunter again
wants to see the world alone again
to take a chance on life again
so let me go

The unread book and painful look
the tv's on, the sound is down
One long pause
then you begin
oh look what the cat's brought in
If you were a king up there on your throne
would you be wise enough to let me go
for this queen you think you own
Wants to be a hunter again
wants to see the world alone again
to take a chance on life again
so let me go
let me leave

For the crown you've placed upon my head feels too heavy now
and I don't know what to say to you but I'll smile anyhow
and all the time I'm thinking, thinking

I want to be a hunter again
want to see the world alone again
to take a chance on life again
so let me go.

Olé

Szembe' táncol a horizont,
lövöm a nyilakat.
Talál, nem talál? Talán
valahol elakad.
Ne, ne, ne, ne beszélj!
Remeg a pillanat.
Lassan izzik a monitor,
annyira figyelem.
Olé, olé, olé, olé!
Ugorj, idegen!
Vörös a lepedő.
Lyukak a szíveden.

De szeretnék

Fényben ülés
És széltolás
A széléig
Merészkedés
Napfelkelés
Parton futás
Elbotolás
Fényben ülés

De szeretnék én is hej jó sokáig élni
Nézni, hogy lesz lánykából nõ aztán meg néni
És amikor öreg leszek s iszonyú tapasztalt
Elindulok fölfelé de lerúg egy angyaltalp

Ez bolondozás
Szárnnyal futás
Ikarusszal
De nem buszozás
Fényben ülés és széltolás a széléig merészkedés
Napfelkelés, parton futás, elbotolás, hanyatt dõlés
Elaluvás felébredés kertben ülés növénynövés
Hátradõlés napnyugovás fényben ülés hunyorítás

De szeretnék én is hej jó sokáig élni
Nézni, hogy lesz lánykákból nõ aztán meg néni
És amikor öreg leszek s iszonyú tapasztalt
Elindulok fölfelé de lerúg egy angyaltalp

De szeretnék én is hej jó sokáig élni
Nézni, hogy lesz fiúból legény aztán férfi
És amikor öreg leszek s iszonyú tapasztalt
Elindulok fölfelé de lerúg egy angyaltalp

De szeretnék én is hej jó sokáig élni
Nézni , hogy lesz lánykából nõ aztán meg néni
És amikor öreg leszek s iszonyú tapasztalt
Elindulok fölfelé de lerúg egy angyaltalp

Csak úgy csinál

Nagyon szép, a haja lobog,
Végigtáncol az utcákon,
Sötét ruhája ráncai között
Senki nem látta, mikor átgázolt
A szívemen, mint egy hadsereg,
Keményen, ritmusra lépkedett.

És közben úgy csinált, mintha nem tudná,
Hogy legalább száz éve várok rá,
És közben úgy csinált, mintha nem tudná,
Hogy legalább száz éve várok rá,
És közben úgy csinált, mintha nem tudná,
Hogy szeretem,
És közben úgy csinált, mintha nem lenne jó velem.

Nagyon szép, a haja lobog,
Már messziről látom,
Sötét ruhában, átbújik a kerítésen, ahol várom.
Oly régóta, mint egy kisgyerek,
Kinek nem mondták meg, hogy nem lehet,

És közben úgy csinált, mintha nem tudná,
Hogy legalább száz éve várok rá,
És közben úgy csinált, mintha nem tudná,
Hogy legalább száz éve várok rá,
És közben úgy csinált, mintha nem tudná,
Hogy szeretem,
És közben úgy csinált, mintha nem lenne jó velem.

Kevés a fény és hangos a zene,
Ülünk a sarki bárban,
És nem tudom, hogy miért nem vele vagyok,
Mikor úgy érzem, rögtön szétszakadok.
Ott legbelül egy villanás,
És rohanok, nem kell már senki más.

De közben úgy csinált, mintha nem tudná,
Hogy legalább száz éve várok rá,
És közben úgy csinált, mintha nem tudná,
Hogy legalább száz éve várok rá,
És közben úgy csinált, mintha nem tudná,
Hogy szeretem,
És közben úgy csinált, mintha nem lenne jó velem.

Közel az éjfél

Közel az éjfél,
Veszélyes zónához értél,
A csengő felsikít.
A repülő elrepít,
Mint az álom,
Nehezen érkezel.
S ha jön a reggel,
Tudom menni kell,
Te se létezel.

Csak egy éjszakát, csak egy éjszakát,
Amíg a hadsereg menetel a szívemen át
Keményen csattan a lábuk a testemen
Ahogy a szerelem átvonul a szereteten.

És a tenyered befogja a szemeimet,
De én a szívemmel látom az igazi neved.
Itt az élet határán, a másik oldalon,
Enyém a világ de tiéd a hatalom.

Nézd, ma tiszta az ég,
Isten ma rád néz fentről,
Hogy lássa, élsz-e még,
Hogy élsz-e, bírod-e még.

Az a nap még sajnos messze van,
Mikor hátradőlhetek boldogan.
Hideg napok jönnek,
Szemedre fagynak a könnyek.

Kemény kegyetlen lesz a tél,
És lesz majd, akinek véget ér,
De neked élni kell, élni kell,
A szabadságot sohasem érheted el.

Közel az éjfél,
Veszélyes zónához értél,
A csengő felsikít.
A félelem elvakít,
De az álom
Csak most kezdődik el.
Hol az az ország,
Hol az a hely,
Ahol élni kell?

Csobogás

Csobogás a wc-ben
És kijössz és megállsz
Lehajolsz nézd a vérem
Hát ilyeneket csinál
Még a függöny is véres majd
Újra venni kell
Amit most ittál abból és
Új asztal is kell

Ugye nem valószínű hogy bármi más lesz
Minek állsz itt és én
sajnálom enyém

Az a távoli bolygó
Ahol ilyenkor vagyok
Meg a cd lejátszó
Meg a tv a nagyobb
Meg a meztelen képek
Amit a parton csináltál
Najó mindegy a lényeg
Így tényleg ne álljál

Ugye nem valószínű hogy bármi más lesz
Minek állsz itt és én
sajnálom hülyén

Nézünk ki biztos
Mert persze hogy szeretsz
Nem is engem az időt
Ami velem ment el ezt
Senki nem dobja
Könnyű kézzel kukába
Mint a vak kismacskákat
Bekötve a zsákba

Érezzél engem!

Fáradt a testem-lelkem, vadságom fojtogat,
Jó nálad megpihennem, eldobni maszkomat.
Hűségben magam törtem, hogy nekem megmaradj,
Ha van még büszkeségem, az most már csak Te vagy.
Élj, érezzél engem, ne várj, most bújj hozzám!
Élj, érezzél engem, ne várj, most bújj hozzám!

Nem remélt ajándék vagy, megtalált gondolat,
Te vagy, ki vágyaimnak most végre arcot ad.
Megjövök, hangod kérem, tested nem mostoha,
Életem Veled élem, lesz nyarunk, de tél soha.
Élj, érezzél engem, ne várj most bújj hozzám!
Élj, érezzél engem, ne várj, most bújj hozzám!

Állítsd meg

Mikor elhagysz, vihar előtti a csend
Tele a pohár, de elpattan az üveg
Állítsd meg az esőt
Állítsd meg a folyót
Állítsd meg a tengert
Megfulladok
Nem bírom tovább, kell még egy adag,
Szükségem van Rád.
Mikor elhagysz, felbőg az éjszaka
Sebzett vad leszek, veszett kutya
Állítsd meg az utcát
Állítsd meg a várost
Állítsd meg a világot
Mielőtt kiszállok.
Nem bírom tovább, kell még egy adag,
Szükségem van Rád.

A pillanatot töri szét
Az íz, mi csak a tiéd,
Mikor a számhoz érsz, közel a végtelen.

Mikor elhagysz, tüzet fog ruhám
Űz a hajnal, a nyomomban jár
Állítsd meg a fényt
Állítsd meg a Napot
Állítsd meg a holnapot
Elemészt a vágy
Nem bírom tovább, kell még egy adag,
Szükségem van Rád.

Állítsd meg a tüzet
Állítsd meg a vizet
Állítsd meg a Földet
Állítsd meg az eget
Állítsd meg a testem
Állítsd meg a lelkem
Állítsd meg a vérem
Állítsd meg a szívem.

Szükségem van Rád.

Tavasz

Régi képek a falakon
Léptek nyoma őszi avaron
Mennyi hasztalan üzenet
Soha el nem küldött levelek

Fájó emlék egy nevetés
Hittük könnyű a feledés
Magány lett csak a jutalom
Bánat ül kínzó szavakon

Tavasz jár most a hegyeken
Olvad a jég dermedt szíveken
Még emlékszem milyen a bőröd illata
Tavaszi szél jár a hegyeken
Olvad a jég dermedt szíveken
Vajon egyedül leszel-e ma éjszaka?

Az éjszaka ad-e ölelést?
Álomból könnyű ébredést?
Fogja-e valaki a kezedet?
Ha bánat nyomja a lelkedet

Van-e önfeledt mosolyod?
Sírsz-e még mikor feladod?
Van-e életedben utazás?
Gyermeki csengő kacagás

Tavasz jár most a hegyeken
Olvad a jég dermedt szíveken
Még emlékszem milyen a bőröd illata
Tavaszi szél jár a hegyeken
Olvad a jég dermest szíveken
Vajon egyedül leszel-e ma éjszaka?

Kívánj igazi ünnepet!

Nézem, ahogy az est leszáll az ablakom előtt,
Ezüstbe és fehérbe öltözik a Föld.
Álmaink és bűneink, jó és rossz tetteink
Ma hó takarja.

A világ bármely részén élsz és bárki vagy,
Szeretném, hogy légy ma este egy kicsit boldogabb,
Kívánj igazi ünnepet, kívánj igazabb életet,
Ahogyan én neked.

Kívánj a szónak nyílt utat,
És a dalnak tiszta hangokat,
Kívánd, hogy mindig úgy szeresselek,
Ahogy szeretnéd hogy szeressenek!

Kívánd, hogy mindaz, amit ma éjjel gondoltál,
Ugyanúgy igaz legyen holnap s holnapután,
Kívánj igazi ünnepet, kívánj igazabb életet,
Békés karácsonyt mindenkinek!

Szeresd a Napot, szeresd a Holdat,
Szeresd a Földet, és szeresd a tengert,
Szeresd a férfit, férfi szeresd az asszonyt,
Szeresd a gyermeket, és szeresd a fényt!
A fényt, a fényt, a fényt.

Szeresd a tüzet, és szeresd a vizet,
Szeresd a világot, és szeresd az Istent,
Szeresd az Istent, még egyszer szeresd az Istent,
És szeresd Őt és csak szeress, szeress, szeress!

Szeresd az Istent, szeresd a könyvet
Szeresd a világot, és szeress mindent!
Békés karácsonyt mindenkinek!
Békés új évet mindenkinek!
Szeress!

Boldogság gyere haza

Két szoba közt a csend de végtelen nagy távolság,
s mi otthonunknak hívtuk egykor ezt a két szobát.
Esténként úgy vártalak, tudnod kell ez nem panasz,
és nem sírok csak bánt, a cigaretta füst attól könnyezem.

Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza,
honnan jössz nem érdekel!
Gyere haza csak ennyi kell!

Néha féltem hogyha nagyon megnéztél egy csinos lányt,
de elfeledtem mindent úgy öleltél éjjel át.
És ma sincs nálam boldogabb,
ha velem vagy s ez nem panasz,
és nem sírok ne félj csak erős ez a fény attól könnyezem!

Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza,
honnan jössz nem érdekel!
Gyere haza csak ennyi kell!

Kint sűrűbb lett a homály az utca zaj is elcsitult,
nézem ahogy csöndben álmodik a kisfiunk.
Én gyűlölöm az álmokat,
s te tudod hogy ez nem panasz,
és nem tudom miért hisz sírni szeretnék,
most mégsem könnyezem.

Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza,
honnan jössz nem érdekel!
Nekem elég hogy itt leszel!

Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza...
honnan jössz nem érdekel!
Nekem elég hogy itt leszel!

Fiúk ölébe lányok

Forró nyári este
A Tisza parton a nő azt kereste
Hol van a sátra, úgy emlékszik
Hogy valahova hátra verte fel
Én mondom neki, ha félne
Éjjel egyedül maradni, elférne
Itt, van elég hálózsák
Az enyémben a buli pont most kezdődik el

Most kezdődik el…
A buli pont most kezdődik el

Várom a szombat délutánt
Na gyere tekerünk egy trombitát
A szőnyeg a varázs meg elrepít oda
Ahova még a részeg madár se jár
Aztán ha megjön a mámor
És a nyilait jó helyre lövi ki Ámor
Én a dinamit élő gyújtózsinórja vagyok
Ami a robbanásra vár

Közben az autómagnóból meg
Valami jó banda énekel
És a hátsó üléseken többen már
Sehogy se férnek el, hát

Üljenek a fiúk ölébe a lányok
Üljenek a fiúk ölébe a lányok
Üljenek a fiúk ölébe a lányok
Ha másképp már nem férnek el!
Ha másképp már nem férnek el!

Tűz! forró nyári este
A Tisza parton a nő azt kereste
Hol van a sátra, úgy emlékszik
Hogy valahova hátra verte fel
Én meg mondom neki, ha félne
Éjjel egyedül maradni, elférne
Itt, van elég hálózsák
Az enyémben a buli pont most kezdődik el

Közben az autómagnóból meg
Valami jó banda énekel
És a hátsó üléseken többen már
Sehogy se férnek el, hát

Üljenek a fiúk ölébe a lányok
Üljenek a fiúk ölébe a lányok
Üljenek a fiúk ölébe a lányok
Ha másképp már nem férnek el!
Üljenek a fiúk ölébe a lányok

Minden fiú ölébe egy lány!

Mindig van út

Mindig van egy szó, ami sajnos elveszett,
Melybe többet értenek, mint amennyi valóban benne lehet.
Valami új kell, amit eddig még nem láttam el,
Amit nem hallottam eddig, ami még sosem volt eddig,

Mindig van egy út, melyen végig mehetek,
És egy álmot kergetek, de a célban csalódva ébredek.
Valami új kell, amit nem éreztem eddig én,
Amit nem tudtam még eddig, ami még sosem volt egész.

WC-n sírni

WC-n sírni
Ágyon állni
Felhőn félni
Gonoszt birizgálni
A víz sok útja
Száraz földben
Amíg talán a
Gyökérig ér
Minden meglesz
Az összes nyomor
Megigazulsz
Elkárhozol, bármi
WC-n sírni
Ágyon állni
A felhőkön meg
Minden belefér

Űrhajók, angyalok, Isten tortáján ragyog
Egy fekvő nyolcas, így ünnepel minden új napot
Onnan fogod tudni, hogy jól vagy, ha nem találsz senkit, akinek a helyébe lennél
És bármibe kerül, vagy akármi fáj, tudod, hogy élni lehet is, nem csak muszáj
Úristen, Úristen, hogy én ezt mennyire unom
Belülről érzem, és kívülről tudom, hogy:

Beszél, aki keres
Hallgat, aki talált
Senki nem ért semmit
Az orvosok például nem értik a halált
Hát, senki nem ért semmit…

Űrhajók, angyalok, Isten tortáján ragyog
Egy fekvő nyolcas, így ünnepel minden új napot és

Beszél, aki keres
Hallgat, aki talált
Senki nem ért semmit
Többek között, szerintem, az orvosok a halált
Hát, senki nem ért semmit…
…

Véletlenek

Itt vagyok véletlenek
Körbevesznek, érintenek
Megúsztam, bőrömön érzem
Meglőttek, de mégsem vérzem

Megúsztam, ezt érzem
Meglőttek, de mégsem vérzem

Nem bírom, nem bírom, nem bírom
Szétszakít az őrült fájdalom
Nem bírom, nem bírom, nem bírom
Rólam szól, de mégsem vállalom

Gondolattal játszom, akár kezemmel a kés
Lassan indulnom kellene, ittlétem csak tévedés

Csak tévedés, a létem
Csak tévedés

Sátán vagyok, vagy az Isten
A semmi, vagy a minden
Az élet, vagy a halál
Aki keres, vagy aki talál

A hóhér, vagy az áldozat
A béke, vagy a kárhozat
A kezdet, vagy a vég
Aki segít, vagy aki vét
Egy állat, vagy egy ember
A kérek, vagy a nem kell
Az ima, vagy az átok
A vak, vagy a látnok

A himnusz, vagy a gyászmise
Mindegyik, vagy egyik se

Szívlapát

Szervusz, parancsolj
Itt egy szívlapát
Hátba váglak jól
Mondom, így tovább
Állsz és kérdezel
Mi az, hogy így tovább?
Mondom szerelem, no meg harmóniák

Állsz és kérdezel
Ez most mit jelent?
Talán egy vadat
Kit mások elejtenek?
Én mondom, az a vad
Az a vad benned lakó
Ezért kell szívlapát
Mi van, ha pont te vagy
A fűtő a Napban

A fűtő a Napban

Szarvas

Elejtett rókák, kifakult szarvasok
Fényt kapott őzek és lecsupált farkasok
Tigrisek körben és mindegyik ölben
Apró hiénák és csontok a bőrben

Kiút az nincs más, csak szeretni téged
Követni téged, amígy felkel a nap
A kavicsos úton, közel a házhoz
Ahol először álmodtalak

Vagyok egy szívben, tépem belülről
Marom, hogy fájjon, hogy észrevegyen
Mintha egy bábuval játszana Isten
Néha már kérem, hogy ne így legyen

Kiút az nincs más, csak szeretni téged
Követni téged, amígy felkel a nap
A kavicsos úton, közel a házhoz
Ahol először álmodtalak

Álom és virágok, szirmok a szádban
Fogak a szádban és a szavaid bennem
Rákok egy forrás tiszta vizében
Szemedben bogarak ásítanak

Kiút az nincs más, csak szeretni téged
Követni téged, amígy felkel a nap
A kavicsos úton, közel a házhoz
Ahol először álmodtalak

Jönnek újak

Az égen a szelek szárnyán,
A földön az utak hátán,
Ha tűz van, az épp elég,
Mindig úton a víz felé.

Ha kérnéd, megmutatnám,
Ha tudnád, én se tudnám,
Hogy a végtelen mennyit ért,
Nem haragszom semmiért.

Minden alkalommal egyre jobban félsz,
Nekem meg egyre jobban kellesz,
Minél messzebbre érsz.

Néha fogsz és a magasba viszel,
Onnan dobsz le a földre, hogy ezer
Kis darabra hulljak,
De aztán, újra összegyúrnak.

Megmutatod, amit senki se láthat,
Sorsom tépett képei fáradt,
Színes lángra gyúlnak...
Majd jönnek újak...

Az égen a szelek szárnyán,
A földön az utak hátán,
Ha tűz van, az épp elég,
Mindig úton a víz felé.

Ha kérnéd, megmutatnám,
Ha tudnád, én se tudnám,
Hogy a végtelen mennyit ért,
Nem haragszom semmiért.

Minden alkalommal egyre jobban félsz,
Nekem meg egyre jobban kellesz,
Minél messzebbre érsz.

Néha fogsz és a magasba viszel,
Onnan dobsz le a földre, hogy ezer
Kis darabra hulljak,
De aztán, újra összegyúrnak...

Megmutatod, amit senki se láthat,
Sorsom tépett képei fáradt,
Színes lángra gyúlnak...
Majd jönnek újak...
Jönnek újak...
Majd jönnek újak...
Majd jönnek újak...
Majd jönnek újak...

Majd jönnek újak...
Majd jönnek újak...
Majd jönnek újak...
Majd jönnek újak...

Hang és fény

Nem figyeltem, bocs, pedig mentél TV,
Épp' az érzéstelenítős műsorod volt
Sok szép lány tapsolt, amíg betyárok dobálták
A tágra nyílt ember szembe a port

Csak hang legyen és fény, sok szép halott állat
Mutassa neked, hogy mennyivel jobb nálad (2x)

Szeretem, ha visztek, mindegy is hová
Egy vetélkedőben nyertem ezt az álmom
Valami dal szól gyerekkoromból, örülök, hogy a refrén
Még megy és lassan a többit is kitalálom

Csak hang legyen és fény, sok szép halott állat
Mutassa neked, hogy mennyivel jobb nálad (2x)

Egyedül fekszem, álmomban nővel voltam
Aztán felkelek és nézem kicsit az éjszakát
Egy pár szaros csillag nézi, hogy a szívem
Hogy lökdösi a Holdat az égen át

Csak hang legyen és fény, sok szép halott állat
Mutassa neked, hogy mennyivel jobb nálad (3x)

És egy leszedált ország tapsolgat a szarnak
Boldogan élnek, amíg csak meg nem halnak

Csak hang legyen és fény, sok szép halott állat
Mutassa neked, hogy mennyivel jobb nálad

Mutassa meg neked, mennyivel jobb lehet
Ha ő mutatja meg neked

Milyen a hang, milyen a fény,
Milyen vagy te és milyen én

Túl mindenen

A fényszóróba nézel egy elázott éjjel
Mint a kivert macska
Túl messzire mentél el s nem találsz vissza, cicuka
Kicsúszott kezedből az aranykor
Átkarol a szél s beborít a por

Raboltad, csaltad neved s egy lapra tetted
Hadd vesszen el
Még több, egyre több kellett
S csak megmart mindent veszett szíved
Szélhámos, kiszállsz most, szakad a part
Könnybe lábad a Nap, véna-kék ég alatt

Túl minden időn,
Túl a senkiföldjén
Túl a vágy hatalmán
Mondd hova a pokolba futsz, babám, jaj

Tőrbe csalt a fény világtalan,
Mondd hova a pokolba futsz, babám, jaj

Vérvörös könnyek, kék-hideg penge,
Lüktet a ritmus, ezer színben
Játszik a múlt, fut a szemed előtt
Mikor a szívedbe szúrsz. De két lét között
A semmibe esel, sodor az ár
Mondd, ki voltál, ki leszel? Elveszett babám,
Mint parttól ellökött csónak a vízen,
Túl a földön, az egeken innen

Nézd, hogy vakít a fény!
Ó nézd, hogy vakít a fény!
Ó nézd, hogy vakít a fény!
Átkarol a szél.
Beborít a por

Lebegés

Zárd be az ajtót, zárd az ablakot,
De én majd elérlek téged akkor is, ha nem akarod.

Mikor a csendben végleg, elhallgatnak, majd a lépteid.
Mikor a sötétben már, én nem tudom, hogy hol van,
Én nem tudom, hogy hol van a határ.

De holnap újra, feljutunk a hegyre és lerogyunk, majd a porba.
Miért nem lehet, elmondanom mindent neked.

És az ürességet már nem érzed, ami még bennem van, én mégsem félek.

A hazugságtól könnyes szemmel, nyújtod a kezed a kezem felé.
Én érzéketlen arccal lépek, a gyengeségem falai mögé.
Zárd be az ajtót, zárd az ablakot,
De én majd elérlek téged akkor is, ha nem akarod.

És az ürességet már nem érzed, de még benned van, én mégsem félek (már).

Csillag vagy fecske

Nem jöttél túl korán
De időm az volt,
Nagy komám lett
És ültünk büfékben,
Várva reád

Egymás hátát ütve,
Italokat küldve
Múltját sem sejtő,
Kékruhás nőknek

Maradj otthon, nézzél TV-t
Töksötét vonatokat mutat minden csatorna
Mennek utas nincs egy se
Csak a büfékocsiban állnak (részegen)
Ketten, amelyik rosszul van az vagyok én
Kár, hogy most mutatnak az elébb még
Istent dicsértem én

Nem kezdtünk nagyon bele
Semmibe, jössz úgyis te
És minek is bármit is
E kis időre

És aztán nem jötté'
Átgyúrtuk életté
Idő komámmal
Ez üldögélést

Maradj otthon, nézzél TV-t
Töksötét vonatokat mutat minden csatorna
Mennek utas nincs egy se
Csak a büfékocsiban állnak (részegen)
Ketten, amelyik rosszul van az vagyok én
Kár, hogy most mutatnak az elébb még
Istent dicsértem én

Végül is mindegy is
Tudtam, hogy nem is jössz
Este csillag voltál
Nappal meg fecske

Minden föld bevetve
Minden nő rendbe
Na, ezt hagyom itt neked
Te csillag vagy fecske!

Maradj otthon, nézzél TV-t
Töksötét vonatokat mutat minden csatorna
Mennek utas nincs egy se
Csak a büfékocsiban állnak (részegen)
Ketten, amelyik rosszul van az vagyok én
Kár, hogy most mutatnak az elébb még
Istent dicsértem én (részegen...)

Szemedben a csillagok

Ne azt kérdezd tőlem, hogy melyik csillagjegyben,
Hogy melyik áldott évben, hogy hiszek-e a jelben,
Nem ez számít, higgy nekem.

Ne kérdezd meg rólam a jós varázsgömbjét,
Ne kutasd fel értem az álmaid mélyét,
Egész máshol keressél!

Szemedben égnek a csillagok,
Távolba nézel, de én itt vagyok.
Most engem ölelj át, ne az éjszakát,
Vedd észre végre már, hogy szeretlek és találj rám!

Tenyeremben nézed az élet vonalát,
Ahelyett, hogy végre megszorítanád,
S arcodat ráhajtanád.

Szemedben égnek a csillagok,
Távolba nézel, de én itt vagyok.
Most engem ölelj át, ne az éjszakát,
Vedd észre végre már, hogy szeretlek és találj rám!

I Can't Be With You

Lying in my bed again,
And I cry 'cause you're not here.
Crying in my head again,
And I know that it's not clear.

Put your hands, put your hands,
Inside my face and see that it's just you.
But it's bad and it's mad and it's making me sad,
Because I can't be with you.

Be with you.
Be with you.
Be with you.
Be with you.
Be with you, be with you, baby, I can't be with you.

Thinking back on how things were,
And on how we loved so well.
I wanted to be the mother of your child,
And now it's just farewell.

Put your hands in my hands,
And come with me, we'll find another end.
And my head, and my head on anyone's shoulder,
'Cause I can't be with you.

Be with you. [X 4]
Be with you, be with you, baby, I can't be with you.

'Cause you're not here, you're not here,
Baby, I can't be with you.
'Cause you're not here, you're not here,
Baby, still in love with you.

Still in love with you.
Still in love with you.
Still in love with you.
Still in love with you.
Still in love with you.
Still in love with you.

Lopott könyvek

Lopok neked egy könyvet,
A lapjait teleírom
Vérrel, verítékkel,
Valahogy még kibírom.
De aztán elmegyek innen messze,
Hogy többé ne is láss.
Lopjon könyvet, írja a könnyeivel
Tele valaki más!

Lopok neked egy könyvet,
A lapjait teleírom,
A festék, ha megszárad
A kifakult papíron,
Akkor elmegyek innen végleg,
Magammal viszlek téged
Oda, ahol többé soha
Senki el nem érhet.

Tudom, hogy hagynád,
Én addig szeretnélek,
Amíg mozogsz, amíg van benned élet
A véredben fürödnék,
Átvágnám a torkod,
Néznél RÁM, de nem értenéd a dolgot.

Lopok neked egy könyvet,
A lapjait teleírom,
A képeket kitépem,
Rajta lesznek a síron,
Amit kettõnknek ások
Úgy, hogy ne lássák mások,
Mikor a szemedbe nézek,
Szúrok, aztán magammal végzek.

Tudom, hogy hagynád,
Én addig szeretnélek,
Amíg látnám, hogy van még benned élet
A véredben fürödnék,
Átvágnám a torkod,
Néznél RÁM, de nem értenéd a dolgot.

Yeah!

Kezem a fegyveren

Kezem a fegyveren,
Ha akarom, megteszem,
Ma minden mindegy,
Vess meg érte.

A gyönyörű őrület
Örökre elveszett,
De tudom hogy elveszteni
Is megérte.

Kezem a fegyveren,
Szétestem teljesen,
Szétgurultam, mint a gyöngy
A fű között.

Kölcsönvett gondolat,
Hogy teher- vagy gyorsvonat,
Az, ami az életemnek
Ütközött.

A fegyveren a kéz
Csak tévedés,
Minden bűnöd úgyis
Elfedi a feledés.
Mostantól élned kell,
Hát ébredj fel,
Holnaptól élned kell,
Hát oldódj fel,
Különben véged.

Kezem a fegyveren,
Ne fordulj ellenem,
Az elme ellenálni
Gyenge.

Most nem vagyok nagylegény,
Nincs bennem vak remény,
Belém vág a szó
Akár a penge.

A fegyveren a kéz
Csak tévedés,
Minden bűnöd úgyis
Elfedi a feledés.
Mostantól élned kell,
Hát ébredj fel,
Holnaptól élned kell,
Hát oldódj fel,
Különben véged.

Te nem lehetsz
Újabb tévedés,
Minden bűnöd úgyis
Elfedi a feledés.
Mostantól élned kell,
Hát ébredj fel,
Holnaptól élned kell,
Hát oldódj fel,
Különben véged.

Nézhetnélek

Nézhetnélek, ha lenne fény.
Nem ismersz, és nem ismerlek még,
de ha felnevetsz, darabokra hullok szét.

Lázzal, vérrel perelek.
Csatáimat nem vívhatod meg.
S nem akarlak már, vagy egészen, merészen.

Hatalom s pénz, ha csókol,
megszédülve lenn a porból,
fent a porról néha hallgass, mert elvakulsz!

Láttam Őt és keresem,
minden hajnallal mást és mást üzen,
minden Tőle van, vértez és felemel.

S most nézhetnélek, szememben fény.
Nem ismersz, és nem ismerlek még,
de ha felnevetsz, létrehívod álmaim.

Játszom ahogyan lélegzem

Néztem az üvegen át,
ahogyan kétszer nézi meg az órát,
mielőtt belép. Így szeretem.
Pontos és stílusa van.
És a csendben - néha az is fontos -
összesúgtak páran: ki ez a lány.

Egyedül volt. Szelíd és védtelen.
Más, mint a színpadokon.
Egy mosolyban láttam, tudja az életem.
Ennyit a titkaimról.

Játszom, ahogyan lélegzem.
A zenén nőttem fel.
Igazi méreg. Hat, amíg élek.
Úgy jött, mint az anyatej.
Az útra hangjegyet váltottam.
Nem tudom, merre visz el.
Nem baj, ha drága, és nem baj, ha lejár,
csak hamis ne legyen.

Úgy van, ahogy én rég.
Félig itthon, félig messzi vendég.
Folyton út közben. How are you, babe?

I'm fine. Szeretem így.
Itt is, ott is új pálya mindig.
Megyek valamiért. Jövök valakiért.

Sosem elég, ameddig eljutunk.
A csendben is új zene szól.
Egy mosolyban láttam, tudja az életem.
Ennyit a titkaimról.

Játszom, ahogyan lélegzem.
A zenén nőttem fel.
Igazi méreg. Hat, amíg élek.
Úgy jött, mint az anyatej.
Az útra hangjegyet váltottam.
Nem tudom, merre visz el (merre visz el).
Nem baj, ha drága, és nem baj, ha lejár,
csak hamis ne legyen (csak hamis ne legyen).

Játszom, ahogyan lélegzem.
A zenén nőttem fel.
Igazi méreg. Hat, amíg élek.
Úgy jött, mint az anyatej.
Az útra hangjegyet váltottam.
Nem tudom, merre visz el (merre visz el).
Nem baj, ha drága, és nem baj, ha lejár,
csak hamis ne legyen.

Fényév távolság

Lehet számtalan hely, ami szebb és jobb a mi Földünknél.
Lehet, létezik Ő is, aki többre képes az embernél.
Néha ismeretlen távolba vágyom.
Máskor megriaszt egy álom.
Hogy a csend, hogy a hang, hogy a fény, hogy a tűz
Már nem vigyáz e cseppnyi Földre, s el kell mennünk mindörökre.

Fényév távolság,
Csak hallgatom, csak bámulom.
Zengő fényország,
Hogy láss csodát egy életen át.
Nézem tisztaságát, mégsem értem,
Hallom hangjait és el nem érem.
Ott a tenger, itt az én hajóm.

Hát itt ez a hely, amit sokszor boldogan elhagynék.
És itt ez az élet, amit sokszor nem nagyon értünk még.
Néha könnyebb lenne elmenekülni,
Tiszta fénybe merülni.
De a jel, ami szól,
De a hang, ami hív,
Még nem mond semmit meddig éljek, s lesz e út,
Hogy visszatérjek.

Fényév távolság
Csak hallgatom, csak bámulom.
Zengő fényország,
Hogy láss csodát egy életen át.
Nézem tisztaságát, mégsem értem,
Hallom hangjait és el nem érem.
Ott a tenger, itt az én hajóm.

Nekem itt van dolgom,
Nekem itt vannak álmaim...

Ha én lennék

Ha én lennék a szerelmed
Minden máshogyan menne
Te is máshogyan mennél
El tőlem, mint tegnap este
Megszoknád a hús szagát
Megszoknád az ólmokat
Megszoknád az életem
Miként a sajátodat

Ha én lennék a szerelmed
Szeretnél mert megszoktad
Ahogy megszokásból rugdalod
Magad elé az álmokat
Ha villanyt oltasz a sötétnek
És halkan kicipzározod őt
És magadba rakod a régi semmit
A megszokott soha el nem jövőt

Ha én lennék a szerelmed
Biztos nevetnél néha
Persze nem többször mint most
Csak rosszabb vicceken ha én a
Szerelmed lennék
Mindig máshogy neveznélek
Termések állatok kis izék
Magamban most is beszélek

Ha én lennék a szerelmed
Biztos hogy a miénk lenne
Az egyszerű igazságok boltja
És te eladó lennél benne
Ősszel mindig lemennénk
A tengerpartra szlottyos fügét
Enni a kiégett fű közül
Akkor ha én lennék

Ha én lennék a szerelmed
Sok szerencsét hozzám
Ígérem nem leszel hibás
De sok múlik majd a kémián
Én már elterveztem mindent
Egy életre elég a dolgunk
Igérem nem lesz sok időnk
Egyedül lenni úgy már voltunk

Ha én lennék a szerelmed
Rám mondanád hogy ez Ő
Csak el kéne hinned
És úgy kellenék neked mint a levegő
Ha én lennék a szerelmed
Biztos sokszor bántanálak
Hogy tudsz így szeretni?
Én soha nem tudnálak

Ne gondolj rám

Őrült vágyak rohannak meg, a csendben, ami körül vesz
És földre szorított arccal, még menekülnék.
Üres falak közt, üres szobákban idegenként járok már.
Értelmetlen kétségek között, a kezed már...

Nem talál, nem talál, minden hajnalon, minden éjszakán

Ha magamhoz térek újra, s rám tör megint a félelem,
Repülnék veled még, de a tested már a földön hever.
Mégsem kívántál, ne szólj, ne érj hozzám, minden nap hazugság volt,
De kérlek, hogy ne gondolj rám,

Ne gondolj rám, minden hajnalon és minden éjszakán.

Csak mondd, csendesen, csak mondd, miért, vagy miért nem.
Csak mondd, én nem értem, csak mondd, mondd, mondd el nekem

Ha rám tör megint a félelem, amely bennem lapul,
Ha hallom, hogy szólsz hozzám, olyan vadul.
Mikor szeretlek téged, mikor hozzád érek,
Mikor a szemed nézem, a pillanat hevében.

(mondd, mondd)
Ne gondolj rám, ne gondolj rám, minden hajnalon és minden éjszakán.
Csak mondd, csendesen, csak mondd, miért, vagy miért nem.
Csak mondd, én nem értem, csak mondd, mondd, mondd el nekem

Human Spirit

Don't let life consume you
It could eat you up inside
Can you see the human spirit?
Tell me why should I have to hide

And with my heart in my hand
And with my hand upon my heart
And with my heart in my hand
It's not like we planned

Don't betray your lover
You will just betray yourself
Can you see the human spirit?
Is there emptiness inside

And with my heart in my hand
And with my hand upon my heart
And with my heart in my hand
It's not like we planned

Can you see the human spirit?
Is there emptiness inside
Can you see the human spirit?
Is there loneliness inside

Hold

Mikor leszáll az éjszaka, és feljön a hold,
Sápadt fénnyel elborítja a szürke por,
Én érzem, hogy a torkom elszorul,
Mikor az elfojtott vágyak rám törnek vadul.

Olyan kihalt ez a város, olyan üresek a házak,
Lenn az utcákon a sötétből majd feltűnnek az árnyak.
Amíg tart az éjszaka, és fel nem kel a nap,
Érzem addig tart ez a pillanat

Hiába, már nem hallani a hangomat,
Én érzem, hogy belülről valami mindig fogva tart.

Takard el a szemem és takard el a szám,
Már nem mozdul a kezem és már nem nyílik a szám.
Egy néma sikoltás, ami belőlem tör elő,
Én még menekülnék, de nincs bennem elég erő.

Hiába üvöltök, nem hallani a hangomat,
Én még menekülnék, de belülről valami mindig fogva tart.

Hiába, már nem hallani a hangomat,
Nem enged szabadon, belülről fogva tart.

Ez az álom, ami elkísér újra és újra,
Én lázas arccal, nedvesen a párnádra borulva,
Remegve ébredek, nem lehet álom,
Magamhoz térjek végre, én csak azt várom.

Hiába üvöltök, már nem hallani a hangomat,
Nem enged szabadon, belülről valami fogva tart.
Egy néma sikoltás, ami belülről tör elő,
Én még menekülnék, de nincs bennem, nincs elég erő.

Változó világ

Állok a sarkon, körülöttem népek,
Jönnek mennek okosak és szépek.
Változó világ, álarc és lepel,
Az igazat néha rejteni kell.

Ezernyi ház és beton kaszárnya,
Zeg-zugos utcák döglött homálya.
A társtalanság szétáradt bennem,
Túlcsordul, és kiönt szivemben.

Sok ember él itt, kergeti célja,
Bődülve zörög a gépek acélja.
Beteg földünk állata vagyok,
Odass hát neki, csak adok, és kapok.

Ne gondolj arra majd mit teszel,
Mikor a múltad már nem érdekel.
A mának élj, ne kergess álmot,
Nem hoz a holnap békét csak átkot.

Ne gondolj arra majd mit teszel,
Mikor a múltad már nem érdekel.
A mának élj, ne kergess álmot,
Nem hoz a holnap békét csak átkot.

Ne gondolj arra majd mit teszel,
Mikor a múltad már nem érdekel.
A mának élj, ne kergess álmot,
Nem hoz a holnap békét csak átkot.

Ne gondolj arra majd mit teszel,
Mikor a múltad már nem érdekel.
A mának élj, ne kergess álmot,
Nem hoz a holnap békét csak átkot.

Ne gondolj arra majd mit teszel,
Mikor a múltad már nem érdekel.
A mának élj, ne kergess álmot,
Nem hoz a holnap békét csak átkot.

Ne gondolj arra majd mit teszel,
Mikor a múltad már nem érdekel.
A mának élj, ne kergess álmot,
Nem hoz a holnap békét csak átkot.

Ne gondolj arra majd mit teszel,
Mikor a múltad már nem érdekel.
A mának élj, ne kergess álmot,
Nem hoz a holnap békét csak átkot.

Keresem az utam

Látod, nincs mit mondanom,
A napot, az órát sem tudom,
Csak várom, hogy üzend, hogy vársz.

Most nem ontom bátran, okosan a szót,
A falon át hallom csak a rádiót
Ha erre jársz, engem itt találsz.

Ezer meg ezer éve
Keresem az utam,
Néha keresem a bajt,
És keresem azt, aki engem akart,
Akinek engem küldött,
Kit nekem szánt az éj.
Ezer meg ezer éve
Keresem az utam,
Néha keresem a bajt,
És keresem azt, aki engem akart
Akinek engem küldött,
Kit nekem szánt az éj.

És az a rádió úgy zokog,
Mintha szerelmet vallana
Most nekem szól a legbutább dala.

Mert ugyanúgy hívlak most és,
Szánalmas hogy mindent elhiszel,
Hogy mennyire örülnék Neked.

Ezer meg ezer éve
Keresem az utam,
Néha keresem a bajt,
És keresem azt, aki engem akart,
Akinek engem küldött,
Kit nekem szánt az ég.
Ezer meg ezer éve
Keresem az utam,
Néha keresem a bajt,
És keresem azt, aki engem akart,
Akinek engem küldött,
Kit nekem szánt az ég.

Tudom, hogy vár még rám,
A Holdnak tán a túloldalán,
Ő az, aki beszél bennem
Érthetetlen angyalnyelven.

Keresem az utam,
Néha keresem a bajt,
És keresem azt, aki engem akart
Akinek engem küldött,
Kit nekem szánt az éj.
Ezer meg ezer éve
Keresem az utam,
Néha keresem a bajt,
És keresem azt, aki engem akart
Akinek engem küldött,
Kit nekem szánt az éj.

A magas éj...

Nap nap után

Bűn, csupa vétek,
mind, ami körbezár,
nincs, ami kellene úgy igazán.

Hozz igaz álmot,
kell, aki megbocsájt,
kell, aki tudja a holnaputánt!

Most, ahol élek,
vár az üres magány,
így siet életem nap nap után.

Mert volt, ami volt és lesz ami lesz.
Meddig sújt a vád?
Miért csak én lennék hibás?
Tudom, nem volt senki velem.
Hitem kevés, és riaszt a félelem.
Olyan szegény, ez a túl gazdag világ!

Végre

Végre
Most hogy végre látlak,
Van kire gondolnom,
Végre
És ha meg nem is kívánlak,
Azért lesz miről álmodnom,
Eszembe jutsz
És elénekellek,
Szóvá teszlek,
Újjáteremtelek,
Csak engedd meg.

Végre
Meríts erőt a szóból,
Amely hozzád beszél,
Végre
A szemed tüzének hódol
A vers, amely miattad él,
Így lettél múzsa,
Így köt majd gúzsba
Egyetlen dallam,
Hogy végre szabad legyél,
Hogy többé ne félj,
Hogy többé ne félj.

Nem kell, hogy észrevedd,
Mert meg sem értheted,
Nem látja szép szemed,
Hogy az átok alól
Végre
Feloldoztál,
Zavartan felnevetsz,
Örülsz, hogy itt lehetsz,
Engem nem gyűlölsz, nem szeretsz,
De az átok alól
Végre
Feloldoztál.

Végre
Egy kérdésre vár csak a válasz,
A titkod hadd legyek én
Végre
Ha a boldogtalanság fáraszt,
Talán jóvátehetném
Bizonytalan
És egyszerű szándék,
Maga a játék
Az igazi ajándék
Csak ne dobd el még
Csak ne dobd el még.

Nem kell, hogy észrevedd,
Mert meg sem értheted,
Nem látja szép szemed,
Hogy az átok alól
Végre
Feloldoztál,
Zavartan felnevetsz,
Örülsz, hogy itt lehetsz,
Engem nem gyűlölsz, nem szeretsz,
De az átok alól
Végre
Feloldoztál.

2x2 néha 5

Kétszer kettő néha öt
Nem csalás, nem ámítás,
De valóban sokszor hibás a számítás
Kétszer kettő néha öt
Minden tételt félrelök
Egy sokat ígérő szerelmes pillantás

Élsz békés boldogan
Nagy bölcsen gondtalan
És egy nap semmi sem megy úgy, mint tegnap
Váratlan fordulat
Feldúl egy perc alatt
Csak nézel, s olyan különöset érzel

Hát kétszer kettő így lesz öt
Szíved dobban mindig jobban
Szerelem hozza ezt a nagy változást
S ez áthúz egy vonással megannyi számítást

Akik a vizsgán megbuknak
Ugye hogy semmit nem tudnak
De aki mindig tervet készít
Az is egy érző ember csak
Mikor a szívről van szó már
Az aki számol rosszul jár
Ezen a téren sajnos kezdő
Aki a számtanban tanár

Hát kétszer kettő néha öt
Nem csalás, nem ámítás,
De valóban sokszor hibás a számítás(és sokszor hibás a számítás)
Kétszer kettő néha öt
Minden tételt félrelök
Egy sokat ígérő szerelmes pillantás

Élsz békés boldogan
Nagy bölcsen gondtalan
És egy nap semmi sem megy úgy, mint tegnap
Váratlan fordulat
Feldúl egy perc alatt
Csak nézel, s olyan különöset érzel

Kétszer kettő így lesz öt
Szíved dobban mindig jobban
Szerelem hozza ezt a nagy változást
S ez áthúz egy vonással megannyi számítást

Aki eddig fölényesen csevegett a táncról
Kedvesével, mint a hal a vízben, úgy ficánkol
Nem szerette a zenét de rázendít egy dalra
Slágereket üvöltözve tör a diadalra
Utálja a túrisztikát a széltől is fázik
Szerelmével szuszogva a János-hegyre mászik
Nem hitte el magáról, hogy szerelmes lehet
Szörnyen tévedett !

Kétszer kettő néha öt
Kétszer kettő néha öt

Hát kétszer kettő így lesz öt
Szíved dobban mindig jobban
Szerelem hozza ezt a nagy változást
S ez áthúz egy vonással megannyi számítást.
Egy vonással megannyi számítást..
Áthúz egy vonással megannyi számítást.

October

October, October
The summer is over
I'm going through changes
I see you again

It's so thought provoking
Emotion evoking
I can't turn around
I don't want to pretend

You stand in my way
With nothing to say
You think you're the world
I'm so lost without you
I'm sorry my friend
This is not the end
I'll do it without you
I'll do it again

October, October
The summer is over
I'm moving in circles
I'm trying to come in

It's my evolution
The only solution
The torment it's all that
I'm holding within

You stand in my way
With nothing to say
You think you're the world
I'm so lost without you
I'm sorry my friend
This is not the end
I'll do it without you
I'll do it again

You stand in my way
You've nothing to say
You think you're the world
I'm so lost without you
I'm sorry my friend
This is not the end
I'll do it without you
I'll do it again

Don't stand in my way
With nothing to say
And think you're the world
I'm so lost without you
I'm sorry my friend
This is not the end
I'll do it without you
I'll do it again

Mitől legyen?

Itt vagyok, énekelek,
Ezen kívül mit tehetek,
Hogy több legyen a zsebemben,
Mitől legyen jó kedvem?

Állok, nézlek, nem értelek.
Ha tudnád, mennyire szenvedek.
Mást ölelsz meg helyettem,
Mitől legyen jó kedvem?

Mitől legyen jó kedvem?
Mitől legyen jó kedvem?
Mitől legyen jó kedvem?
Mitől legyen jó kedvem?

Veszek egy cigit, veszek egy sört,
Iszok, ha valaki fizet egy kört.
Nincs pénzem, nincs nevem,
Mitől legyen jó kedvem?

Üres zseb, üres gyomor,
Szembe jön velem a nyomor.
Rossz helyre születtem,
Mitől legyen jó kedvem?

Mitől legyen jó kedvem?
Mitől legyen jó kedvem?
Mitől legyen jó kedvem?
Mitől legyen jó kedvem?

Mitől legyen jó kedvem?
Mitől legyen jó kedvem?
Mitől legyen jó kedvem?
Mitől legyen jó kedvem?

Én leszek

Én leszek az éjfél,
Kézenfoglak,
Szétrepesztem rajtad az inget,
Én leszek az ágy,
A lehulló könnycsepp,
Én leszek
A vággyal terhes tekintet...

Mindenestül
Ott leszek mindig
Mert Te
Engem
Megjel
Öltél...

Az utolsó hangos dal

Itt mindenki vendég
És a házigazda fizet
Te idd csak a borát
És prédikáld a vizet

De tanuld meg szépen
Hogy gyűlölni tilos
Akkor is ha van,
Aki minden szennyből kimos

Mert beleremeg a föld
Amikor megszólal
Nem fog tetszeni
Az utolsó hangos dal
beleremeg a föld
Amikor megszólal
Nem fog tetszeni
Az utolsó hangos dal

Az idő lejár
A világ megáll
Hogy hited mit ér
Arról bírád ítél

Ha bűnöktől roskadó
Ágyadba fekszel
Ha gyúlékony tervekkel
Ébredsz fel reggel

Magadtól minden forró
Gondolatot űzz el
És ha jót akarsz magadnak
Hát ne játssz a tűzzel

Mert beleremeg a föld
Amikor megszólal
Nem fog tetszeni
Az utolsó hangos dal
beleremeg a föld
Amikor megszólal
Nem fog tetszeni
Az utolsó hangos dal

Ha minden pecsét felszakad
Elsötétül majd a Nap
De lesz aki semmitől sem fél
Lesz aki örvend ünnepel
Hogy a Megszabadító így jön el
És a remény újra él

Mert beleremeg a föld
Amikor megszólal
Nem fog tetszeni
Az utolsó hangos dal
beleremeg a föld
Amikor megszólal
Nem fog tetszeni
Az utolsó hangos dal

Mit tehetnék érted

Én nem születtem varázslónak, csodát tenni nem tudok,
És azt hiszem, már észrevetted, a jó tündér sem én vagyok.
De ha eltűnne az arcodról ez a sötét szomorúság,
Úgy érezném, vannak még csodák.

Mit tehetnék érted, hogy elűzzem a bánatod,
Hogy lelked mélyén megtörjem a gonosz varázslatot?
Mit tehetnék érted, hogy a szívedben öröm legyen?
Mit tehetnék, áruld el nekem.

Nincsen varázspálcám, mellyel bármit eltüntethetek
És annyi minden van jelen, mit megszüntetni nem lehet
De ha eltűnne az arcodról ez a sötét szomorúság,
Úgy érezném, vannak még csodák.

Mit tehetnék érted, hogy elűzzem a bánatod,
Hogy lelked mélyén megtörjem a gonosz varázslatot?
Mit tehetnék érted, hogy a szívedben öröm legyen?
Mit tehetnék, áruld el nekem.

Nincsen hétmérföldes csizmám, nincsen varázsköpenyem
Hogy holnap is még veled leszek, sajnos, nem ígérhetem.
De ha eltűnne az arcodról ez a sötét szomorúság,
Úgy érezném, vannak még csodák.

Mit tehetnék érted, hogy elűzzem a bánatod,
Hogy lelked mélyén megtörjem a gonosz varázslatot?
Mit tehetnék érted, hogy a szívedben öröm legyen?
Mit tehetnék, áruld el nekem.

Mit tehetnék, áruld el nekem.

Hát mit tehetnék, áruld el nekem.

Twist in my sobriety

All God's children need travelling shoes
Drive your problems from here
All good people read good books
Now your conscience is clear
I hear you talk girl
Now your conscience is clear

In the morning I wipe my brow
Wipe the miles away
I like to think I can be so willed
And never do what you say
I'll never hear you
And never do what you say

Look my eyes are just holograms
Look your love has drawn red from my hands
From my hands you know you'll never be
More than twist in my sobriety
More than twist in my sobriety
More than twist in my sobriety

We just poked a little empty pie
For the fun that people had at night
Late at night don't need hostility
The timid smile and pause to free

I don't care about their different thoughts
Different thoughts are good for me
Up in arms and chaste and whole
All God's children took their toll

Look my eyes are just holograms
Look your love has drawn red from my hands
From my hands you know you'll never be
More than twist in my sobriety
More than twist in my sobriety
More than twist in my sobriety

Cup of tea, take time to think, yea
Time to risk a life, a life, a life
Sweet and handsome
Soft and porky
You pig out 'til you've seen the light
Pig out 'til you've seen the light

Half the people read the papers
Read them good and well
Pretty people, nervous people
People have got to sell
News you have to sell

Look my eyes are just holograms
Look your love has drawn red from my hands
From my hands you know you'll never be
More than twist in my sobriety
More than twist in my sobriety
More than twist in my sobriety

Másnap

Egyedül vagyunk, teljesen egyedül,
Senki sem támad, senki sem menekül,
Csendben várjuk az utolsó csatát.

Üres az utca, üres a tér,
Felkavarja a hamut a szél,
Az utolsó előtti háború után.

Fekete-fehér film az élet,
Lassú a halál, lassú az méreg,
Fehér a fény, fekete az eső.

Fiatal leány, aki előttem áll,
Fiatal, mégis túl öreg már,
Az utolsó előtti háború után.

Hideg a szél és senki se véd meg,
Gyönge vagyok és szeretlek téged,
Felkel a Nap és mindennek vége már.

Feküdj le mellém, ölelj magadhoz,
Távol a földtől, közel a Naphoz,
Az utolsó előtti háború után.

Szajha

Űzd, űzd el az álmot, takarj el, rohadt sötét,
Hazudj! Hazudj valami szépet!
Te szajha! A szerelemről mesélj!

Én vagyok a gyilkos, de nálad a kés,
Nélküled semmit se ér az egész.
Tiéd a szerelem, enyém a szenvedély.

Hús hatol a húsba, csak baszni, mint az állatok,
Üvölts, zengje az ég is!
Csak ennyi kell, csak ennyit várhatok.

Én vagyok a gyilkos, de nálad a kés,
Nélküled semmit se ér az egész.
Tiéd a szerelem, enyém a szenvedély.

Játssz! Égjen az égig, idegen tűz, a tiszta állapot,
Üvölts! Zengje az ég is!
Csak ennyi kell, ennyit várhatok.

Térdhez a térd, és vállhoz a váll,
Túl akarom élni az éjszakát,
Ha meghalok, az élet megy tovább.

Minden, ami szép volt

Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég.

Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég
A Tűz.

Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég
A Tűz.

A vágytól részegen ébredő erő,
Tavaszi indulat, mélyről tör elõ
Belőlem,
Női kéz nyoma a testemen remeg,
A nyár forró szavát veled együtt értem meg.

Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég
A Tűz.

Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég
A Tűz.

Támadni kezd a szél,
Nincs több hír, nincs levél.
Alacsony alkonyat hűti le
Magas lázamat.
A Nap még felragyog,
De fagyot hoznak a hajnalok.
De félni nem szabad, amíg csak élsz...

A télre várni kell.
Ó, a télre várni kell,
Hogy hóval fedjen el,
És ne ébresszen fel
Örök álmomból,
Örök álmunkból...

Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég
A Tűz.

Minden, ami szép volt,
Minden, ami ránk várhat még,
Már bennünk van rég.
A szemünkben ég.

Kell még valami

Hallgasd, mi szólunk.
Ha újra útnak indulunk.
A kezdet szép, a búcsú fáj.

A folyón, innen.
Szigetnek tűnik minden.
Hol nincs más út a vizeken át.

Ezer év is kevés, hogy mindent láss.
Annyi titkot rejt ez a nagyvilág.

Kell még valami, amit nem feledek el.
Kell valami mégegyszer.
Mert tudjuk jól, hogy minket vár.
És nem érdekel hol a határ.

Kell még valami vagy most vagy sohasem.
Lesz az amit képzeltem.
Mert nem láttuk, nem élhettük még át.
Induljunk hát.

A nappal, az éjjel.
A hold s a nap az égen.
Egymástól oly távol jár.

Az ember, a tenger.
Mint cseppek a végtelenben.
Két egyformát úgyse találsz.

Ezer év is kevés, hogy mindent láss.
Annyi titkot rejt ez a nagyvilág.

Kell még valami, amit nem feledek el.
Kell valami mégegyszer.
Mert tudjuk jól, hogy minket vár.
És nem érdekel hol a határ.

Kell még valami vagy most vagy sohasem.
Lesz az amit képzeltem.
Mert nem láttuk, nem élhettük még át.
Induljunk hát.

Lépj hát.
Jövőnk csak rajtunk áll.
Tedd meg.
Mire vársz?

Kell még valami, amit nem feledek el.
Kell valami mégegyszer.
Mert tudjuk jól, hogy minket vár.
És nem érdekel hol a határ.

Kell még valami vagy most vagy sohasem.
Lesz az amit képzeltem.
Mert nem láttuk, nem élhettük még át.
Induljunk hát.

Kell még valami, amit nem feledek el.
Kell valami mégegyszer.
Mert tudjuk jól, hogy minket vár.
És nem érdekel hol a határ.

Kell még valami vagy most vagy sohasem.
Lesz az amit képzeltem.
Mert nem láttuk, nem élhettük még át.
Induljunk hát.

Ha van még a világon...

Ha van még a világon!
Ha úgy találod néha, hogy nincs minden rendben,
Nem érzed már régen: ezt még meg kell tennem.
Zavar ha fúj a szél, és unod, hogy rövid a nyár.
Indulnál valahová, de félsz hogy utat nem találsz.
A szobádban ülsz, és bámulsz az ablakon át,
Ellibben valaki, találgatod ki ez a lány.
Elfordítod a fejed, és csak csupasz falakat látsz,
Eltűnődsz, milyen lehet az élet a tenger túloldalán.

Ha van még a világon
Amit nem láttál, és nem hallottál.
Ha van még a világon
Amit nem éreztél, s nem próbáltál.
Ha van még a világon
Olyan, ami kicsit is érdekel.
Ha van még a világon
Akkor élned kell, még élned kell.
Ha van még a világon
Amit nem láttál, és nem hallottál.
Ha van még a világon
Amit nem éreztél, s nem próbáltál.
Ha van még a világon
Olyan, ami kicsit is érdekel.
Ha van még a világon
Akkor élned, élned, még élned kell.

Ha azt mondja valaki: te nem voltál mindig ilyen,
Gondold végig az életed, egyszer lenn, egyszer fenn.
Vedd észre magadon a változást a múlttal,
Hidd el, hogy akarod a többet és az újat.

Ha van még a világon
Amit nem láttál, és nem hallottál.
Ha van még a világon
Amit nem éreztél, s nem próbáltál.
Ha van még a világon
Olyan, ami kicsit is érdekel.
Ha van még a világon
Akkor élned kell, még élned kell.
Ha van még a világon
Amit nem láttál, és nem hallottál.
Ha van még a világon
Amit nem éreztél, s nem próbáltál.
Ha van még a világon
Olyan, ami kicsit is érdekel.
Ha van még a világon
Akkor élned, élned, még élned kell.

Ha van még a világon!
Ha van még a világon!

Jutka

Jutka átúszott a folyón,
Elvitte a fényképét innen a házból,
A fűthető álmokat a képcsőből.
Fehér fény úszik a kávéscsészén.

Maradjunk még a vasárnapnál,
Ránctalan keddről álmodik a hétfő,
A szerda csak egy szerda,
A csütörtök jelzőt se kap,
Ő hajat mos pénteken,
És szombatra megszárítja a nap.

Itt senki nincsen,
Itt senki nincsen,
Itt senki nincsen
Úgy, ahogy te itt nekem.

És amikor egy érzés a teraszra vitte őket,
Látták, hogy ott alant kétszázzal előznek
Ferrarik Porschékat és Porschék viszont.

Gondolták, a lüktető élettel a viszonyt
Ideje elkezdeni, és rögtön szaladtak
Oda, ahol a legtöbben ettek, ittak vagy csak
Feküdtek egymáson - hívhatjuk b***ásnak,
De olyan ritka, amit az emberek együtt csinálnak.

Az emberek és 'Ne dumálj bele!' - a szex,
Régi harcostársak, testi jó barátok.
És a lelki világnak, csontot dobnak olykor,
És szerelemnek hívják, ha a kijön a lélek az ólból.
Oly korban értem én a tréfát,
Mikor mindenki annyira vicceseket élt át,
Hogy aki számít, vagy számol, az magának világít.

Pár öböl lángol,
Leverem a hamut, aki velem smárol,
Az a korral jár hazulról el,
Már hosszan jövünk, mikor egyszer
Megszólal hej, hej, hej,
Meg kéne üzenni annak, akit illet,
Ha az élet megy is tovább, vegyen tiszta inget.

Mert igazából vége, csak nem vettük észre,
Mikor és hogy fogyott annyira el szegény,
Hogy most ünneplőt kell húzni, berúg majd sok legény.
A lányok lúdbőröznek, és aggódnak, hogy lomhák,
Hátha elhúzott az élet, míg a hajukat fonták.
A bálra, ahová fehér ruhába bementek rég,
Poharakat fogtak, tréfákon nevettek.

És amikor egy érzés a teraszra vitte őket,
Látták, hogy ott alant kétszázzal előznek
Ferrarik Porschékat és Porschék viszont.

'Látásra! -mondta Jutka, és átúszott a folyón,
Elvitte a fényképét innen a házból,
A fűthető álmokat a képcsőből.
Fehér fény úszik a kávéscsészén.

Itt senki nincsen,
Itt senki nincsen,
Itt senki nincsen
Úgy, ahogy te itt nekem.

Eljátszott gyémánt

Várj, hadd meséljek-,
várj, ülj le, kérlek!
Volt, annyi minden volt...

Várj, elregélek
pár szenvedélyes szót-,
elfelejtett jót.

Nézd, ma is forog a Föld, mint rég,
ma is pörög a város még-,
csak a szívem robbant szét...

Nézd, ma is lemegy a Nap, mint rég,
te is ugyanolyan vagy még-,
tudod, én sem változnék...

Visszajár egy álom,
nem hívom, nem várom-,
de te megtalálsz elvesztett gyémánt...
Visszajár, és látom,
hogy vársz rám az ágyon-,
ahogy senki mást...eljátszott gyémánt.

Vár, visszatér egy vágy,
minden éjjel:
szállsz, újra hozzám szállsz.

Vár, minden engem vár,
minden éjjel:
fáj, fáj, hogy álom már.

Nézd, ma is forog a Föld, mint rég,
ma is pörög a város még-,
csak a szívem robbant szét...

Nézd, ma is lemegy a Nap, mint rég,
te is ugyanolyan vagy még-,
tudod, én sem változnék..

Visszajár egy álom,
nem hívom, nem várom-,
de te megtalálsz elvesztett gyémánt...
Visszajár, és látom,
hogy vársz rám az ágyon-,
ahogy senki mást...eljátszott gyémánt.

Várj, újra élném,
a végét cserélném-,
százszor megér egy ráadást!

De bármerre lépnénk,
a végén lelépnénk-,
hív, messze hív egy állomás...

Visszajár egy álom,
nem hívom, nem várom-,
de te megtalálsz elvesztett gyémánt...
Visszajár, és látom,
hogy vársz rám az ágyon-,
ahogy senki mást...eljátszott gyémánt.

Visszajár egy álom,
nem hívom, nem várom-,
de te megtalálsz elvesztett gyémánt...
Visszajár, és látom,
hogy vársz rám az ágyon-,
ahogy senki mást...eljátszott gyémánt.

Úgy hiányzik pár dolog

Mint egy szoba, ami hideg:
nem édes otthonnal vár
Mint egy asztal, ami üres
Nincs betömve még a szám
Mint egy ebéd, ami kihűlt,
vagy tüzet talán sohase lát

Úgy hiányzik pár dolog
Az állam a meséken felkopott
Mint egy árny olyan vagyok
A Világból lassan én is elfogyok

Mint egy ördög, aki csábít
Új kalandokkal vár
Mint az Isten, aki büntet,
Ha nem hisznek benne már
Mint a jövőm, ami adott,
csak a jelenem marad örök talány

Úgy hiányzik pár dolog
Az állam a meséken felkopott
Mint egy árny olyan vagyok
A Világból lassan én is elfogyok

Delfin

Bocsáss meg angyal
Én nem így akartam
Csapdába csalva
Várni a napot

Mint egy szomorú állat
Csak nézek utána
Ülök a Holdon
Ide jutottam. Hurrá, hurrá!

Csak nézem, nézem
Ez nagyon szép, ezt kérem
Csak nézem, nézem
Ez nagyon szép ez kell

Le a sötétbe
És mindig a fényre
De ahová jutok
Minden sziget lakatlan

Fekszem a parton
Arcom a vízben
Delfinek úsznak
A könnyeimben tovább, tovább

Csak nézem, nézem
Ez nagyon szép, ezt kérem
Csak nézem, nézem
Ez nagyon szép ez kell

Próbálom még egyszer
De a Föld nem felel
Ez volt az első jel
Amit nem hittem el

Próbálom még egyszer
De az ég sem felel
Ez volt a legszebb hely
Amit már nem érek el

Mi kell hozzá

Kell a szappan, kell egy olló
Forró víz és vizes korsó
Kell egy éles pengeféle
Kell egy bárány tiszta vére
Kell egy üres edényforma
Kell egy ügyes háziszolga
Ki kiabálja kifelé, hogy mi kell hozzá még

Kell egy hideg hal a vízből
Kell egy hegyes csont a dögből
Csütörtökről kenyérmorzsa
Harang szóljon a templomba
És a csont akadjon mélyen,
Ne jöjjön ki, amíg én nem
Kiabálom kifelé, hogy mi kell hozzá még

Mi kell hozzá, hogy megtanuljam?
Mi kell hozzá, hogy meg ne unjam?
Mi kell hozzá, hogy elfelejtsem?
És mi kell ahhoz, hogy megszeressem?
Mi kell hozzá, hogy megmaradjon?
Hagyd a szíve hát had, szakadjon, meg
Ma éjjel nincs segítség
Mi kell hozzá még?

Kell egy út a csillagokba
Reménykedni jobb napokba
Kell egy pont a végtelenbe
És kell, hogy hinni tudjak benne
Kell az ördög, kell az Isten
Két nyomógomb kell a liftben
És kiabálom kifelé, hogy mi kell hozzá még

Kell egy ember és kell egy állat
Kell, hogy ott aludjak nálad
Kell a paplan, kell a párna
Elrejtőzni a kisszobába
Kell a tű és kell a penge
Pálinkát kell, önts a sebre
És kiabálni kifelé, hogy mi kell hozzá még

Mi kell hozzá, és hol találom?
Csak egy életem és egy a halálom
Mi kell hozzá, és hol kapom meg?
Ha fáj a szív, hát szakadjon, meg
Ha nincs a földön és nincs az égen
Túlélni nincs esélyem
A kívánságom, hogy teljesüljön
Hát mi kell hozzá még?

Milyen állat?

Én letépném, de nem szakad
Még tart a szál, nem szalad
Pihen a száj a köldöködön
És érzem már, hogy valami jön

Őszre tél, tavaszra nyár
Csak ennyi kell, amennyi jár
Ameddig tart, ameddig ér
Tavaszra nyár, őszre tél

Milyen állat, ami bennem él?
Milyen állat, ami benned él?
Milyen állat, aki bennem él?
Aki helyettem élvez, helyettem fél
Aki helyettem fázik, ha hideg a tél

Eső jár a földeken
Nekem is jár valami, nem?
Valami furcsa menedék
Mögéd megyek, nem eléd

Bolond a szív, mindig remél
Mi elveszett, majd visszatér
De ott a fej magasba fenn
Ő tudja jól, mit is jelent

Milyen állat, ami bennem él?
Milyen állat, ami benned él?
Milyen állat, aki bennem él?
Aki helyettem élvez, helyettem fél
Aki helyettem fázik, ha hideg a tél

És a vágy konokul
Kiszökik és keresgél a holdon túl
Van-e élet, van-e bor
Van-e lélek zsákmánynak, valahol?

Milyen állat, ami bennem él?
Milyen állat, ami benned él?
Milyen állat, aki bennem él?
Aki helyettem élvez, helyettem fél
Aki helyettem fázik, ha hideg a tél