Because of you

I will not make the same mistakes that you did
I will not let myself
Cause my heart so much misery
I will not break the way you did,
You fell so hard
I've learned the hard way
To never let it get that far

Because of you
I never stray too far from the sidewalk
Because of you
I learned to play on the safe side so I don't get hurt
Because of you
I find it hard to trust not only me, but everyone around me
Because of you
I am afraid

I lose my way
And it's not too long before you point it out
I cannot cry
Because I know that's weakness in your eyes
I'm forced to fake
A smile, a laugh everyday of my life
My heart can't possibly break
When it wasn't even whole to start with

Because of you
I never stray too far from the sidewalk
Because of you
I learned to play on the safe side so I don't get hurt
Because of you
I find it hard to trust not only me, but everyone around me
Because of you
I am afraid

I watched you die
I heard you cry every night in your sleep
I was so young
You should have known better than to lean on me
You never thought of anyone else
You just saw your pain
And now I cry in the middle of the night
For the same damn thing

Because of you
I never stray too far from the sidewalk
Because of you
I learned to play on the safe side so I don't get hurt
Because of you
I try my hardest just to forget everything
Because of you
I don't know how to let anyone else in
Because of you
I'm ashamed of my life because it's empty
Because of you
I am afraid

Because of you
Because of you

Zuhanórepülés

Sodródni kell
Sohase tudni a célt
Behunyt szemmel
Adni egy esélyt
Célozni nem kell
Sőt, nem is szabad
Gondolkozz egész testtel
Engedd el magad

Egy mozdulat csak
Épp a megfelelő
Pillanatban
Apró, de számottevő
Célozni nem kell
Sőt, nem is szabad
Gondolkozz egész testtel
Engedd el magad

Látod, ez már pont az:
Zuhanórepülés
Leépülésből
Lefelé felépülés
Célozni nem kell
Sőt, nem is szabad
Gondolkozz egész testtel
Engedd el magad

Depresszióztál
Fejedre húztad a szoba sarkát
Elég a bonyolult jóból
Lazíts és zuhanj át
Célozni nem kell
Sőt, nem is szabad
Gondolkozz egész testtel
Engedd el magad

Dobog

Jövök szembe a hídon és a szívem
dobog dobog pedig nem fiatal
Szeretné hinni hogy van ilyen
hogy valaki ha nagyon akar
majd eljön hogy "Szia hát én jöttem.
Én vagyok azért mert te vagy
Nem tudom mi lesz velünk közben
de valami azért csak akad"

De senki se jött idáig senki se jött
senki se jött úgy hogy te jössz
Senki se jött senki se jött
senki se jött úgy hogy te jössz

Vártam a bőröndbe pakolva
az autó a repülő a busz
a távolságot maszatolja
közel lenni csak te tudsz

de senki se jött senki se jött
senki se jött úgy hogy te jössz
senki se jött idáig senki se jött
senki se jött úgy hogy te jössz

Dobog a szívem itt a hídon
vállamon hallgat a rigó
ez a harc itt elméleti síkon
folyik és megint győz a jó

és persze hogy jön a szemedből a könny
mert tudtad hogy eljön az az idő
hogy nem lehet más a várakozás
vége hogy itt lesz az illető

Eddig senki se jött idáig senki se jött
senki se jött úgy hogy te jössz
senki se jött idáig senki se jött
senki se jött úgy hogy te jössz

Tudnom kell

Távolról érkeztem, úton vagyok,
Tanúnak hívom a pillanatot,
Hogy pihenni vágyom, mert kínomra nincsen szó.
Magányom őrjítő, magányom szép,
Elhiszem kegyetlen ígéretét,
Néha magam is érzem, hogy egyedül lenni jó.

De nekem tudnom kell, hogy meddig még,
Hogy meddig tart még.
De nekem tudnom kell, hogy meddig még,
Hogy meddig tart még,
Hogy a láng meddig ég.

Lennie így kell, így lesz ez jó,
Magányom szava is vigasztaló,
De félek, hogy hiába,
Félek, hogy semmit sem ér,
Sötétlő völgyeken így kelek át,
Társamul hívom a vad éjszakát,
Küzdelem kell magammal, magamért.

De nekem tudnom kell, hogy meddig még,
Hogy meddig tart még.
De nekem tudnom kell, hogy meddig még,
Hogy meddig tart még,
Hogy a láng meddig ég.

Minden hazugság fárasztó már,
Tudnom kell azt, hogy valaki vár,
Másképp rettegni kezdek, és hagyom,
Hogy vigyen az ár.
Minden hazugság fárasztó már,
Tudnom kell azt, hogy valaki vár,
Másképp rettegni kezdek, és hagyom,
Hogy vigyen az ár.

De nekem tudnom kell, hogy meddig még,
Hogy meddig tart még.
De nekem tudnom kell, hogy meddig még,
Hogy meddig tart még,
Hogy a láng meddig ég.

Remegő kezű reggeleken,
Fáradó testem jelez nekem,
De bírnom kell így is, égessen belső tűz,
Magamból többet nem adhatok,
Születnek furcsa, és őrült dalok,
Valami kínoz, valami egyre űz.

De nekem tudnom kell, hogy meddig még,
Hogy meddig tart még.
De nekem tudnom kell, hogy meddig még,
Hogy meddig tart még,
Hogy a láng meddig ég.

Engem minden szó börtönbe zár,
Mert én minden szót hallottam már,
Hát némulj meg velem, hisz beszélni szinte fáj.

Engem minden szó börtönbe zár,
Mert én minden szót hallottam már,
Hát némulj meg velem, hisz beszélni szinte fáj.

Új napra ébredsz

Bármerre nézek, végtelen tenger, oly hangos a moraj.
Már nem is látom, hogy víz, vagy ember, eltakar.
Hajnaltól hajnalig tart,
lerágott szép szavak,
ezek csendben itt maradtak.

Mikor elszunnyad a város, lassan útra kel, engem jól ismer...
Álruhába bújtat, hogy ne fedezz fel, ha feléd megyek, és te...

Új napra ébredsz, neked minden oly szép...
Ellopnának tőlem a felhők, ha az árnyékod lennék...

Jókor voltam a rossz helyen, nem is történt semmi sem.
Így várok évek óta már...
A szivárvány hazugság,
az egészet kitalálták!

Mikor elszunnyad a város, lassan útra kel, engem jól ismer...
Álruhába bújtat, hogy ne fedezz fel, ha feléd megyek, és te...

Új napra ébredsz, neked minden oly szép...
Ellopnának tőlem a felhők, ha az árnyékod lennék...
Új napra ébredsz, neked minden oly szép...
Ellopnának tőlem a felhők, ha az árnyékod lennék...
Új napra ébredsz, neked minden oly szép...
Ellopnának tőlem a felhők, ha az árnyékod lennék...
Új napra ébredsz, neked minden oly szép...
Ellopnának tőlem a felhők, ha az árnyékod lennék...
Új napra ébredsz, neked minden oly szép...
Ellopnának tőlem a felhők, ha az árnyékod lennék...

Szabadon

Tudom a dugattyúk dalát
A légcsavar szelét
A benzin illatát
Az ember életét
Ahol a tomboló erő
A hangtalan zene
Csontokat törő
Kábítószere

Ott én zuhanok
Szabadon zuhanok
Szabadon zuhanok
Szabadon...

Tudom a minden óhaját
A változó szelét
A szárnyalás dalát
A lét leheletét
Ahol az Isten integet
Na ott az én hazám
Lakatlan sziget
Égi óceán

Zuhanok
Szabadon zuhanok
Szabadon zuhanok
Szabadon...

Alattam egy másik
Világból több van
Unalmasan ásít
Próbáld meg jobban
Csinálni a dolgot
Ameddig hagylak
A végén vissza
Majd úgyis a földnek adlak

Hallom a minden óhaját
Figyelem a változó szelét
Fújom a szárnyalás dalát
Érzem a lét leheletét
Tudom a dugattyúk dalát
A forgó légcsavar szelét
Szívom a benzin illatát
Élem az ember életét

Szabadon
(zuhanok)
Szabadon

Lehetek én is

Fásultan vár, s végtelen sorban áll - én vagyok.
Hajnalban indul, s a munkára gondol - én vagyok.
Egy kórházi ágyból a plafonra bámul,
vagy vigaszt remélve a pohár után nyúl,
vakon keresgél, ahogy te is kerestél - én vagyok..

Plakátokon masíroznak az igazi hősök,
vagy elképzelt lovakon vágtatnak az ismerősök?
Nekem Te vagy a hősöm, kire fel kell, hogy nézzek,
milliókkal együtt lélegzel, tudom, érzed :
Lehetnél Te is, lehetek én is az az egy, az az egy.

Lehetek én is, lehetek én is az egyetlen,
kinek szíve eddig még soha nem tapasztalt mértékben,
korlátok nélkül növekszik egyre,
a sztratoszférán át tör a végtelenbe..
Lehetek én is, lehetek én is az az egy, az az egy..

Egy példabeszédben egy arc a tömegből a többiek előtt halad.
Szentjánosbogárként fényt visz a hátán, így mutatva utat.
Én biztatnám azt, aki kilép a sorból, és bátran előttem megy,
mert tudom, hogy jöhetsz még te is a fénnyel, vagy lehetek én is az az egy..

Lehetek én is, lehetek én is az egyetlen,
kinek szíve eddig még soha nem tapasztalt mértékben,
korlátok nélkül növekszik egyre,
a sztratoszférán át tör a végtelenbe..
Lehetek én is, lehetek én is az az egy, az az egy..

Lehetek én is, lehetek én is az egyetlen,
kinek szíve eddig még soha nem tapasztalt mértékben
folyton csak érez, s a tiéddel dobban,
s kivérzik lassan itt, ebben a dalban..
Lehetek én is, lehetek én is az az egy, az az egy..

Mire megtanultam

Mire megtanultam a leckét
Már új lecke van
Mire elmentem a holdra
Már megjöttek onnan
Mire találtam egy álmot
Már a kirakatban állt
Mire divatba jöttem volna
Nekem már derogált

Semmire nem vagyok jó
Semmire nem vagyok képes
Néha egy kicsi sex
De attól meg mindenki mérges
Már elmúltam húsz
Még nem vagyok negyven
Tudom hogy kell győztesnek lenni
De nincsen hozzá kedvem

Mire elmúlt a náthám
Már halott voltam
Mire megjött az orvos
Már meggyógyultam
Mire volt végre egy csillag
Már lehozta más
Mire kiértem a hídra
Már mindenki beugrált

Semmire nem vagyok jó
Semmire nem vagyok képes
Néha egy kicsi sex
De attól meg mindenki mérges
Már elmúltam húsz
Még nem vagyok negyven
Tudom hogy kell győztesnek lenni
De nincsen hozzá kedvem

Mire eljött az érzés
Már gondolkodtam
Azon, hogy milyen lesz és
Elment nyomban
Mire kinyögtem végre
Már rádiókba szólt
Mire megcsináltam a cselt
Már berúgták a gólt

Semmire nem vagyok jó
Semmire nem vagyok képes
Néha egy kicsi sex
De attól meg mindenki mérges
Már elmúltam húsz
Még nem vagyok negyven
Tudom hogy kell győztesnek lenni
De nincsen hozzá kedvem

Várj

Ne nagyon, ne nagyon várj!
Akarom, akarom már
Feladom, felelek hát
Hazudtam

És ne nagyon, ne nagyon sírj!
Ha akarod, akarod, hívj!
Eljövök, lejövök így
Egy mozdulatban

Hisz mindig is így akartam
Hogy várj, várj, várj!
De ne nagyon várj!
Eljön a nap, én tudtam
De valahogy átaludtam

Mert ez fáj, fáj, fáj!
De nagyon fáj!
Mindig is így akartam
Átjutni szépen, halkan, valahová

Menekülj, menekülj már!
Valaki, valaki vár
Gyönyörű, gyönyörű nyár
Előtted

Ne nagyon, ne nagyon várj!
Menekülj, menekülj már!
Feladom, felelek hát
Hazudtam

Várj, várj, várj!
De ne nagyon várj!
Eljön a nap, én tudtam
De valahogy átaludtam

Mert ez fáj, fáj, fáj!
De nagyon fáj!
Mindig is így akartam
Átjutni szépen, halkan, valahová

Rajtakaptál

Rajtakaptál nincs történet
Nem vár itt semmi téged
Egy film sem azért ér ősszel véget
Hogy hideg szél fújja a széked
Gyújts lámpát az idegen elment
Mi is megijeszthettük volna
Az ajándékodat, - miközben kint meg süt a nap
Egyedül egy szobában bontja (fel)
Nem műsor ez ne maradj végig
Ha szomorú meleged félted
Rajtakaptál nincs történet
Nem vár itt semmi téged

Elvonult a vihar

Elvonult a vihar, felsütött a nap,
De az én életem öröm nélkül maradt.
Elszálltak a felhők, tiszta lett az ég,
De az én kedvesem nem jött vissza még.

Bár lehetnék én egy könnyű kis madár,
Ha érzi, hogy jön a hideg tél, messze száll.
Bár lehetnék én egy könnyű kis madár,
Ha érzi, hogy jön a hideg tél, messze száll.
La lala lalalala la lalala.

Elvonult a vihar, felsütött a nap,
De az én életem öröm nélkül maradt.
Elszálltak a felhők, tiszta lett az ég,
De a zúgó vihar visszajöhet még.

Bár lehetnék én egy könnyű kis madár,
Ha érzi, hogy jön a hideg tél, messze száll.
Bár lehetnék én egy könnyű kis madár,
Ha érzi, hogy jön a hideg tél, messze száll.
La lala lalalala la lalala.

Ritmus

Egy lépést te
Egy lépést én
Most játsszuk el, hogy tüzes vágy dobol a fény tengerén

Ne érj hozzám
Csak lépj mellém
Érints meg ott, ahol a ritmus lüktet, és tol felém

Ringass csak el
Ne ébressz fel
Érzem az illatodon át, a szíved is rám figyel

Félreüt az óra
Az vagy, aki érdekel
Itt a jel, nincs egy szó, se egy hang, ami kell
A pillanat most bennünk ver

Nincs már kiút (éget a rúzs)
A fény lángra gyújt (hozzám simulsz)
Testünkbe olvad a tánc tüze, árad és megvadul

Nincs már kiút (éget a rúzs)
A fény rég kigyúlt (hozzám simulsz)
Testünkbe olvad a tánc tüze, árad és megvadul

Most újra kezdd
Nincs más csak ez
Nem kell a múlt, se a holnap, csak az, ami itt lehet

Éreznem kell
Ne engedj el
Ölelj át lágyan, de közben a tempót pörgesd fel

Ne ringass el
Ne ébressz fel
Égessük gyorsan a percet, de lassan múljon el

Félreüt az óra
Az vagy, aki érdekel
Itt a jel, nincs egy szó, se egy hang, ami kell
A pillanat most bennünk ver

Nincs már kiút (éget a rúzs)
A fény lángra gyújt (hozzám simulsz)
Testünkbe olvad a tánc tüze, árad és megvadul

Nincs már kiút (éget a rúzs)
A fény rég kigyúlt (hozzám simulsz)
Testünkbe olvad a tánc tüze, árad és megvadul

Felhő

Hajadba szél akadt, fogd össze mostmár
Levél nem repül, hogyha rátapostál
Sarak vannak akkor is, ha eső volt tegnap
Ha az egyik megfog, a másik elhagy

Felhő vagy te, olyan felhőbb, mint a felhő
Gyerek vagy te, olyan, aki mikor felnő
Tudja, kire hasonlít, azért is tagadja
Minden mérge elszállt, maradt a haragja
(minden mérge elszállt...)

Beszéljenek tücskök, együtt hallgassuk csak
Hallgassuk el azt, hogy milyen lesz majd holnap
Hogy a tücskök helyett ajtócsapkodások
Félrevert harangok, miegymások

Ne ülj most le mellém, menjél más vonattal
Keress másik várost, és a nagy csomaggal
Amit a szívedből a hátizsákba raktál
Húst vigyél az útra - nem kell, mondom. Hagyjál!

Borítsd el a napot
Árnyékot vetek rá, hozzál le csillagot
Borítsd el a napot
Árnyékot vetek rá, hozzál le csillagot
Tudod mit? Teszek rá!

Vess tökmagot elé, ő meg csillagot talál, a héja vagyok én
Vess tökmagot elé, ő meg csillagot talál, a fénye vagyok én

Sültkprumli

Ma még a sültkrumpli meg a
rántott hús
Mentén zöldül az élet
De a horizonton már
masíroznak
Az új keretlegények
Fegyvernemek, Szupermenek,
Terepjárók, a nő mint Terep
Ajzószerek, Ablakkeret
És rutinból az égre mered

Mindenki ha e kettő egyszerre
jelen van kellő
Mennyiségben és az élet kék
Vizét mások is szelik még
Tvinpiksz, Medmex, Dándog,
Betmen
Redbull, Pitbull, Plusz a
Testem
Más elemekkel tesztelget
engem
Mikor elvegyültem a lélek kivált

Várúr lett és most messzi lát
A messzelét bárszékén ül
temperált
Itala van és átélten egy
jellemet
Formáz ruhámhoz éppen

Két kis érzés között a szégyen
Hogy csak ekkora az érzésem
kérem
De az a nehéz gyerekkor
Még meghatároz ilyenkor
Mit tehetnék, széttárom a
kezem
És elmerengek máson meg
ezen
Mit tehetnék, széttárom a
kezem
Mikor elvegyültem a lélek kivált

Rövid utazás

Ez egy rövid utazás,
Álmodozás.
Jó hogy itt voltam veled,
Jó hogy itt voltál.

Hiába keresnék új arcokat,
Hiába szeretnék magamnak új hangokat.
Ha minden szó és minden hang most csak nekünk örül.
Kár hogy egy sötét éjjel egy fekete felhőn végleg eltűnünk.

Ha velem vagy elhiszem
Minden az éjjelé,
Már nincsen semmi baj
Úszunk a fény felé.
Ha velem vagy elhiszem (elhiszem)
Minden az éjjelé (minden az éjjelé),
Már nincsen semmi baj (semmi baj)
Úszunk a fény felé (fény felé).

Ez egy rövid utazás,
Álmodozás.
Jó hogy itt voltam veled,
Jó hogy itt voltál.

(semmi baj)

Ez egy rövid utazás volt,
Álmodozás.
Jó hogy itt voltam veled,
Jó hogy itt voltál.

Mit tennél a helyemben?

Oh igen, szivem, te nyertél
Beismerem, lehengereltél
Elegáns vagy, néha gőgös és kemény
De ha arról van szó mégis kedves és szerény
Az én hibám de majd meg fogom szokni,
hogy kék-fehér ingedhez passzol a zokni.
Illatod bódit a nap bármely szakában
S felocsúdok az ezeregy éjszakában

Mit tennél a helyemben?
Nem tudom mi jár a fejedben
sohasem kaphatlak meg egészen
hát szemedbe nézek most merészen
válaszolj, mit tennél a helyemben?
Nem sejtem mi jár a fejedben
rabságba dönt ahogyan szeretlek
ne hidd, hogy mégegyszer kereslek

Kinevetsz, sőt kissé megalázol
aztán azt mondod szeretsz, ez szívbe gázol
sohasem kaplak meg amikor szeretném
nem tudok felállni pedig megtehetném

Mit tennél a helyemben?
nem tudom mi jár a fejedben
sohasem kaphatlak meg egészen
hát szemedbe nézek most merészen
válaszolj, mit tennél a helyemben?
nem sejtem mi jár a fejedben
rabságba dönt ahogyan szeretlek
ne hidd, hogy mégegyszer kereslek

A kisujjad nyújtod s a karodra vágyom
de meletted ébredni így is egy álom
sohasem kaplak meg úgy ahogy szeretném
nem tudok felállni pedig megtehetném

Nézz Rám!

Mikor a mozdulatlan árnyak nyúlnak majd,
Sovány tested-tested fölé.
Mikor a gondolatok majd elszabadulva törnek utat,
Hideg-hideg agyad mögé,
Még letagadnád és még elrejtenéd,
Ami az agyadban, a testedben, a lelkedben ég.
De a szemed, a szemed olyan őrjítően néz,
Olyan őrülten nehéz, nekem még olyan nehéz...

Nézz rám, ha ordítok a sötétben feléd,
Nézz rám, nézz rám még!

Én is elmúlok majd csendben,
És te várod már a percet,
De neked már senki nem felel.
Nem szabadulhatsz tőlem el,
Mert gondolatban majd
Mindig velem leszel.
Mikor hideg a tested és már nem ölel,
Én kitéplek majd magamból, ha kell (ha kell ha kell ha kell).

Nézz rám, ha ordítok a sötétben feléd,
Nézz rám, nézz rám még!

Ne nézz rám, már nem ordítok, a sötétben feléd.
Ne nézz rám, én nem hiszem, hogy azt megértenéd,
Amit érzel bennem olyan vadul, csak nézel, csak nézel rám ártatlanul.

It’s no good

I’m going to take my time
I have all the time in the world
To make you mine
It is written in the stars above
The gods decree
You’ll be right here by my side
Right next to me
You can run, but you cannot hide

Don’t say you want me
Don’t say you need me
Don’t say you love me
It’s understood
Don’t say you’re happy
Out there without me
I know you can’t be
’Cause it’s no good

I’ll be fine
I’ll be waiting patiently
Till you see the signs
And come running to my open arms
When will you realise
Do we have to wait till our worlds collide
Open up your eyes
You can’t turn back the tide

Don’t say you want me
Don’t say you need me
Don’t say you love me
It’s understood
Don’t say you’re happy
Out there without me
I know you can’t be
’Cause it’s no good

I’m going to take my time
I have all the time in the world
To make you mine
It is written in the stars above

Ez a szerelem

Halkan, halkan
ha valamire várok még,
az csak egy röpke sóhaj és kész,
ha mozdul az éjben a kéz,
még megteszem bármit is kérsz.
Csak lassan, lassan,
minden sejtem úgy éget,
régóta jól tudom,
hisz ha várlak, én
csak az időt számolom.

Sose kellett más, csak egy hely,
ahol a folytatás nem a megszokás.
Csak egy percet még, és a lepedőmbe
suttogod minden bánatod.

Ez a szerelem,
érted szívesen megteszem,
amit eddig még nem.
Ez a szerelem,
és nem is keresem,
hisz megtaláltam
benned úgy érzem.

Csak mi ketten
és megszünt minden.
Egy pillanat amire vársz,
de húzom a percet még,
van, amiből még nem elég.
Suttogások és féktelen, merész
álmok várnak még ránk
legbelül érzem én,
ahogy átsuhansz vad vágyam földjén.

Sose kellett más, csak egy hely,
ahol a folytatás nem a megszokás.
Csak egy percet még, és a lepedőmbe
suttogod minden bánatod.

Ez a szerelem,
érted szívesen megteszem,
amit eddig még nem.
Ez a szerelem,
és nem is keresem,
hisz megtaláltam
benned úgy érzem.

Kisbolygó

A te "viszlát dalod"
Nem túl jó
Nekem az ég téged adott
Kisbolygó
Ha hajnalban jönnek
Menni kell
Látnád a Földet
Énekel
Énekel, az utolsó dalomban
Ez néha kell, ha fájdalom van

Hát visszajöttem
Mert nem volt jó
Nincs semmi az égen
Használható
Felhőkön léptem
Úgy siettem hozzád
Kisbolygó
Beléd szerettem

De véget ér, ha itt a reggel
Félre hát a félelemmel
Énekel, az utolsó dalomban
Ez néha kell, ha fájdalom van.