Rád talált

mi a tűz a fényhez képest?
mint a füst ha köddé váltan száll
tovább ne várj csodát
fagyos égen állócsillag
egy fenekestől felfordított ég
borul le ránk borul le ránk
ilyen amikor hátba szúr a szív
ilyen amikor háborúzni hív
ha valaki rád talált ma már tovább ne várd
ilyen amikor hátraszól a csend
neked üzeni háborúzni ment
de valaki rátalált ma már tovább ne várd
sose féltem álmot látni
odalentről hullámok csapják
tovább hajóm erős falát
körülöttem tenger végig
a szemeimben tengermély sötét
vigyázz közel ma már ne lépj!
ma van amikor hátba szúr a szív
ma van amikor háborúzni hív
ha valaki rád talált ma már tovább ne várd
ma van amikor hátraszól a csend
neked üzeni háborúzni ment
de valaki rátalált ma már tovább ne várd
ahol eddig még nem jártam
oda most már úgysem juttatsz el
legyél akármilyen közel
sose hív fel én sem hívom
de valahányszor változtatnom kell
csak ő van ott hogy vigyázz! figyelj!
ma van amikor hátba szúr a szív
ma van amikor háborúzni hív
ha valaki rád talált ma már tovább ne várd
ma van amikor hátraszól a csend
neked üzeni háborúzni ment
de valaki rátalált ma már tovább ne várd
ma van amikor hátba szúr a szív
ma van amikor háborúzni hív
ha valaki rád talált ma már tovább ne várd
ma van amikor hátraszól a csend
neked üzeni háborúzni ment
de valaki rátalált ma már tovább ne várd
ha valaki rád talált ma már tovább ne várd
ha valaki rád talált ma már tovább ne várd

You're a lie

You are the voice of reason
That I can't escape
Cut me down a thousand times a day
I don't need you anymore
I don't need you anymore

I trusted you
When there was no one else
All you did was make me doubt myself
Don't believe you anymore
Don't believe you anymore

You blood me out, you torn me down
Your time is gone, you can go!

Cause you're a lie
Lie, lie all my faith has been wasted, wasted
Cause you're a lie
Lie, I don't need you this time anymore.

I'm fragile, but I'm not a fool
I won't hear another word from you.
You won't hurt me anymore
You won't hurt me anymore.

Your hands are here to tear me down
I've trusted so long, but I'm not.

Cause you're a lie
Lie, all my faith has been wasted, wasted
Lyrics courtesy of eliterics.com
Cause you're a lie
Lie, I won't sit down and take this anymore.

You can say anything that you wanna say
But my attention is long gone and turn away
You're such a lie
We are already enemies
Everything you are I will deny.

Cause you're a lie
Lie, I'll just come out and say it, say it
Cause you're a lie
Lie, all my faith was wasted, wasted
Cause you're a lie
I don't need you to save me anymore.
I don't need you to save me anymore.
I don't need you to save me anymore.

Őszinte

Tudom, mondanak rólam mindent
De tudom, hogy te is elhitted
Én is hallottam rólad egy pletykát
De inkább annak hiszek, aki őszinte

Mennek a régi kamuk
Mindig egy új körnek
De nálad csak úgy számít
Hazugságnak, ha rájönnek

Nincs baj, csak tudod
A századikról a földszintre
Esve a mosolyom
Nekem sem őszinte

Én mindig elhittem, amit mondtál
Éjszakánként rád gondoltam szétesve
Megmagyarázod, de mindketten tudjuk már
Hogy hazudtál, hogy hazudtál

És én mindig elhittem
Amit mondtál

Visszajöttél hallom, nem baj
Szemét a karma, a pasid is megcsal
Egy ismerős helyszínről jön a check in
A fotón meg mögötted ott lóg a dzsekim
Nincs baj, csak nem értem azt, hogy
Nem csaltál meg mért mondtad
Hacsak nem telt el veletek
Három hét alatt két hónap

Nincs baj, csak tudod
A századikról a földszintre
Esve a mosolyom
Nekem sem őszinte

Én mindig elhittem, amit mondtál
Éjszakánként rád gondoltam szétesve
Megmagyarázod, de mindketten tudjuk már
Hogy hazudtál, hogy hazudtál

És én mindig elhittem
Amit mondtál

Azt kéred, hogy mindent felejtsek el
Hidd el, ez így már nekem se kell
Meglepne egy szerepcsere
Hashtag semmi, nekem te ne
Nem érdekel, mi a szándék
Ha a cipőmbe nem jártál még
Befogom a fülem mer' hazudsz
Papapapa kapj el, ha tudsz!
Most ne hívjalak, mert rosszul vagy
Lemerült a teló, elnyomtad
És még ne legyen gyanús
Na kettőnk közül melyikünk kamus?

Nincs baj, csak tudod
A századikról a földszintre
Esve a mosolyom
Nekem sem őszinte

Én mindig elhittem, amit mondtál
Éjszakánként rád gondoltam szétesve
Megmagyarázod, de mindketten tudjuk már
Hogy hazudtál, hogy hazudtál

És én mindig elhittem
Amit mondtál

Mint egy jel

Talán porrá lesz minden
De az ami kell,
Néhány pillanat megmarad
Nem múlik el
A lényeddé válik
Csak a sír veszi el
Amíg élsz, amíg vagy
Beléd ég mint egy jel...
Egyszer majd valamikor, vagy épp talán
A legeslegutolsó földi éjszakán
Megértjük mit jelent az: emberré lenni
Mennyire tudjuk magunknál is jobban
Az életet szeretni...
Tök mindegy ki vagy, mit gondolsz magadról
Egy nehéz helyzet többet elmond mindarról
Hogy mit rejt a szíved
Azt hogy hova húz..
Látod a lelket is, vagy csak a húst?!
Látod az értéket, vagy csak a pénzt?!
Érted az értelmet,vagy csak az észt?!
Nézd
Sok ember magányos, magától menekül
Sok ember közt is lehet egyedül...
Nem ismered a jövőt
Nem láncol le a múlt
Te vagy az út
Amit az jár végig veled
Aki adni sose fél, aki nem hibákat keres
Önzetlenül ,csak szeret
Pusztán azért mert élsz...
Nem látod még a jövőt
Lehet elvakít az út
ha sötét a múlt
De azt vakon felismered
Aki úgy ad ahogy kér
Aki nem hibákat,
Önzetlenül csak szeret
Pusztán azért mert élsz...

Sok ember jön-megy míg a bőrödben élsz
És bár mind értékes, de nem mindenki ért
Aki a lényeddé válik, csak a sír veszi el
Amíg élsz, amíg vagy beléd ég mint egy jel...
Érted ,hogy mindenki és minden Egy
Vagy most még neked ez tökmindegy?!
Látod a lelket is vagy csak a húst
Változni is tudsz,vagy csak úgy elavulsz?!
Elmúlsz
Érzed az otthont, vagy nem látsz csak házat?!
Még hányat?
Út is tudsz lenni, vagy te folyton csak lázadsz?!
Belefáradsz...
Hálás vagy mindenért, vagy még valamit vársz?
Szerelmed vár otthon, vagy csak egy társ?!
Sok ember közt akad aki nem menekül magától
Nem is lesz soha egyedül...
Nem ismered a jövőt
Nem láncol le a múlt
Te vagy az út
Amit az jár végig veled
Aki adni sose fél, aki nem hibákat keres
Önzetlenül ,csak szeret
Pusztán azért mert élsz...
Nem látod még a jövőt
Lehet elvakít az út
ha sötét a múlt
De azt vakon felismered
Aki úgy ad ahogy kér
Aki nem hibákat,
Önzetlenül csak szeret
Pusztán azért mert élsz...

Jószerencsét

Megint rólad szólt a nap
Nem maradtál le semmiről
Várom, hogy újból megtalálj
Egyből megismerj ennyiből
Megint rólad szólt a nap
Vártam, hogy újból itt legyél
Te megint késtél egy kicsit
Nem maradtál itt semmiért

Nem ment az együtt eltűnés
Úgy tűnik, várnom kell tovább
Nem tűnik úgy, hogy visszatérsz
Távol vagy mindig, hogyha látsz
Nem ment az együtt álmodás
Látod, hogy én sem változom
Könnyű szél visz tovább utamon

Megint rólad szólt a nap
Jöttél, és éltünk egy kicsit
Mindig is téged vártalak
Ha más jött, én végig akkor is
Vendégként voltál itt nekem
Feltűntél pár órányira
Szép voltál mindig, vagy ha nem
Akkor is voltál annyira

Szép nekem, hogy elraktározódj
És bennem végig szép maradj
Bármeddig várlak, jól tudod
Bárki más jön, az nem Te vagy
Nem ment az együtt álmodás
Látod, hogy én sem változom
Könnyű szél visz tovább utamon

Megint rólad szólt a nap
Vártam, hogy újból itt legyél
Mások már nem számítanak
Csak Te vagy, és bármit is tegyél
Tőlem hiába is változol
Az arcod már nem fordulhat el
Új cipő, új haj, új beszéd
Engem ez mind nem érdekel

Bármit is tettél, elkísér
Nincs harag bennem semmiért
Ha bármi rosszat szólt a szád
A sorsot ha hívtam, Te jöttél
Nem ment az együtt álmodás
Látod, hogy én sem változom
Könnyű szél visz tovább utamon
Könnyű szél visz tovább utamon
Könnyű szél visz tovább utamon

Másnapos Dal

Felpörgött éjjel után sápadt hajnalon
Száz üveg, ezer pohár minden asztalon
Tegnapi harsány mámor halvány füstje száll
Száraz a torkom, fejem szétrobbanna már

Nem akarok semmit hidd el hát
A napfény szinte fáj, jó a félhomály
Aludni kéne már
Nem akarom hallani ezt a zajt, a belső zűrzavart,
A másnapos dalt, mégis fogva tart

Megfáradt hangulatban furcsa érzések
Valóság, képzelet, játszik csak veled
Lelassult minden mondat minden mozdulat
Homályos filmszalag az összes gondolat

Nem akarok semmit hidd el hát,
A napfény szinte fáj, jó a félhomály
Aludni kéne már
Nem akarom hallani ezt a zajt, a belső zűrzavart,
A másnapos dalt, mégis fogva tart

Nem akarok semmit hidd el hát,
A napfény szinte fáj, jó a félhomály
Aludni kéne már
Nem akarom hallani ezt a zajt, belső zűrzavart,
A másnapos dalt, mégis fogva tart

Nehezen múlik

Gondoltam más lesz már, bántottak százszor
És többé nem jön napfényre zápor
Mint ősz a nyártól ő úgy búcsúzik
Begyógyul egyszer, de nehezen múlik

Látom vak remény, én egyszer voltam jó
A szavaid tengerén süllyedő hajó

És én még elhittem, hogy rólam álmodsz
Én tényleg bíztam benn,
Hogy minden más lesz majd
Most csak nézem, ahogy mással táncolsz
Közben az ég is felettem felsóhajt

Én még elhittem, hogy ó-ó-ó-ó-ó-ó-ó-ó
Most csak nézem, ahogy mással táncolsz
Közben az ég is felettem felsóhajt

Halványan hittem még, nem maradsz távol
De szalmaláng volt, halkan pislákol
Hervadó csendje még a pillanatnak
Ott kószál bennem, magamra hagytak

Látom vak remény, én mégsem voltam jó
A szavaid tengerén süllyedő hajó

És én még elhittem, hogy rólam álmodsz
Én tényleg bíztam benn,
Hogy minden más lesz majd
Most csak nézem, ahogy mással táncolsz
Közben az ég is felettem felsóhajt

Én még elhittem, hogy ó-ó-ó-ó-ó-ó-ó-ó
Most csak nézem, ahogy mással táncolsz
Közben az ég is felettem felsóhajt

Luxusnyomor

Kösz, hogy kérdezed
Hát nem vagyok jól
Elkaptam a luxusnyomort
Törött lelkeket ragasztgatok

És én felhánytam már
A te fajtádból pont eleget
Hát nekem te ne
Inkább dobj meg egy kővel
Hogy visszadobhassalak kettővel

Elemem a bosszú
Csak legyen elég hosszú

Hát nekem te ne
Nekem te ne mondd meg
Hogy mit kezdjek a maradék időmmel
Ha igazán szeretnél, visszaadnád
Amit tőlem elvettél

Miért van az az érzésem
Hogy te, ki szabadságért esedezel
Leginkább neked van szükséged
A ketrecre?

Hát nekem te ne
Nekem te ne mondd meg
Hogy mit kezdjek a maradék időmmel
Ha igazán szeretnél, visszaadnád
Amit tőlem elvettél

Tudod, egy szint felett
Már nem süllyedhetek
Ha lefelé nézek
Vetek egy keresztet
És továbblépek

Elemem a bosszú
Csak legyen elég hosszú

Nekem te ne
Nekem te ne mondd meg
Hogy mit kezdjek a maradék időmmel
Ha igazán szeretnél, visszaadnád
Amit tőlem elvett...
Nekem te ne
Nekem te ne mondd meg
Hogy mit kezdjek a maradék időmmel
Ha igazán szeretnél, visszaadnád
Amit tőlem elvettél

Menned kéne

Ha majd egyszer elhagysz engem
Ne feledd, hogy úgy szerettem
Minden hétfőt
Mikor reggel elindultál

Aztán egyszer megérkeztél
Mindig vártam
Hogy lépsz majd be
Oly szép szájjal

Csókot adtál
És a szívem
Megnyugvással
Terült széjjel

Menned kéne
És ne is nézz vissza
Mert előtted tiszta az út
Már tényleg
És nekem is mennem kell
Így kérlek engedj el

Mennem kéne
De mindent mit adtál
Itt hagyni félek
Csak futnom kéne
Mert szerintem menned kell
Így kérlek engedj el

Ha majd egyszer elhagysz engem
Arcom zokog, könnyes szemmel
Péntek este rád iszom majd
Szabad leszek, de rád írok majd

Hogy sose feledd el a kezem
Ha hozzáértél úgy szerettem
Ha majd egyszer végre felnősz
Emlékszel rám, s újra eljössz

Menned kéne
És ne is nézz vissza
Mert előtted tiszta az út
Már tényleg
És nekem is mennem kell
Így kérlek engedj el

Mennem kéne
De mindent mit adtál
Itt hagyni félek
Csak futnom kéne
Mert szerintem menned kell
Így kérlek engedj el
Engedj el

Shallow

Tell me somethin', girl
Are you happy in this modern world?
Or do you need more?
Is there somethin' else you're searchin' for?

I'm fallin'
In all the good times I find myself longin' for change
And in the bad times, I fear myself

Tell me something, boy
Aren't you tired tryin' to fill that void?
Or do you need more?
Ain't it hard keepin' it so hardcore?

I'm falling
In all the good times I find myself longing for change
And in the bad times, I fear myself

I'm off the deep end, watch as I dive in
I'll never meet the ground
Crash through the surface, where they can't hurt us
We're far from the shallow now

In the sha-ha-sha-ha-low
In the sha-ha-sha-la-la-la-low
In the sha-ha-sha-ha-ha-low
We're far from the shallow now

I'm off the deep end, watch as I dive in
I'll never meet the ground
Crash through the surface, where they can't hurt us
We're far from the shallow now

In the sha-ha-sha-ha-low
In the sha-ha-ha-la-la-la-low
In the sha-ha-sha-ha-ha-low
We're far from the shallow now

Mostantól

Biztos ezzel megalázlak
De ne tévesszen meg a látszat
Nem én kezdtem, levadásztak
Nem szerettem egy percre sem
Esküszöm, most befejeztem
Visszaírok, hogy ne keressen

Nehogy ez a botlásom
Valamit is elrontson
Veszekedj, kiabálj
Valamit mondj
Ezt iszonyúan sajnálom
De azt fontos tisztáznom, hogy
Ami neked is, az nekem is ugyanúgy fáj
Sohasem hazudok már

Mostantól
Ez a szem nem igéz mást
Mostantól
Ez a kar nem ölel mást
Mostantól
Ez a test nem akar mást
Mostantól

Szép szavak, csak szép szavak
Mondhatsz bármit, ha mást mutat
Rólad a tapasztalat
Szőttük együtt a terveket
De a legjobb rész most elveszett
Hogy értsem meg, ha te sem érted

Nekem ez a kis botlás
Valami egészen más
Ne akarj, ne remélj
Ne hazudjál
Odavan a csendélet
Fáj, de ez nem lényeg
A levegő nehezebb szavaidnál
Sose lesz ugyanaz már

Mostantól
Ez a szem nem igéz már
Mostantól
Ez a kar nem ölel már
Mostantól
Ez a test nem akar már
Mostantól

Nekem ez a kis botlás
Valami egészen más
Ne akarj, ne remélj
Ne hazudjál
Ezt iszonyúan sajnálom
De azt fontos tisztáznom, hogy
Ami neked is, az nekem is ugyanúgy fáj
Sohasem hazudok már

Mostantól
Ez a szem nem igéz mást
Mostantól
Ez a kar nem ölel mást
Mostantól
Ez a test nem akar mást

Mostantól
Ne akarj mást
Ne ölelj mást
Ne szeress mást

Kösz

Túl boldog vagyok éppen
Alig állok a lábamon én
Egyetlen szomorúságom van csak
De az is oly szép
Túl boldog vagyok éppen
Alig állok a lábamon már
A vihar pont elvonul, addig
Annyi legyen csak, amennyi muszáj
Számolunk tíztől vissza
Mire végzünk, kezdődik ám
Az élet, amire mindig vágytál
Mindenkit puszilok, csá!
10, hogy semmit sem bánok
9, hogy szerettem már
8, hogy mindennek vége egyszer
7, hogy egy picikét fájt csak
6, hogy páran szerettek
Kösz a friss levegőt!
4, hogy nem halok éhen
3, a vizet a vízen lebegőt
2 hajót ott a horizontnál,
Ahogy metszi az éjfeketét
Az egyetlen szomorúságom
Kösz, hogy minden nagyon jó
Minden nagyon szép
Minden nagyon jó
Minden nagyon jó-ó-ó-ó-ó
7 főbűn szinte mind megvolt
Kösz, hogy sose haragudtál!
Kösz a családomat!
Kösz nekik, hogy egy szó nélkül kibírták!
Szép, hogy lassan eltűnök
Hol volt hold, hol nem volt
Ahogy behúzom az ajtót,
Rögtön kinyílik a mennybolt
Kösz az esőt mindig
Akkor is, ha megáznék
Kösz, hogy minden pont így jó!
Szóval annyi csak, hogy:
Kösz, hogy semmit sem bánok!
Kösz azt, hogy szerettem már!
Kösz, hogy mindennek vége egyszer!
Kösz, hogy egy kicsikét fájt csak!
Kösz, hogy semmit sem bánok!
Kösz azt, hogy szerettem már!
Kösz, hogy mindennek vége egyszer!
Hogy minden nagyon szép
Minden nagyon jó
Minden nagyon szép
Minden nagyon jó-ó-ó-ó-ó-ó
Minden nagyon jó
Minden nagyon szép
Minden nagyon jó-ó-ó-ó-ó-ó
Minden nagyon szép
Minden nagyon jó
Minden nagyon jó-ó-ó-ó-ó-ó

Egyedül

Olyan bonyolult vagyok és olyan mély
Csak én vagyok nekem a nagy regény,
És csúszok bele a sok hiányba
De mehetek bármely irányba

És nem horkol velem százöt kiló
(De leszólít folyton minden tahó)
Ha sírok az esőben titokban,
Még olyanom sincs, akivel megosszam

Csak azért vagyok, hogy nekem legyen jó
És az boldogít, ami nekem való
Tangózhatok a tilosban
És nem érdekel, hogy mindenki szembe rohan
Olyan jó...

Egyedül - egyedül élek a világban, erre vágytam
Egyedül - én nem bajlódok a babákkal meg a családdal
Egyedül - illetve hárman a magánnyal meg a kutyámmal
Egyedül...

Van némi gondom az evéssel
Zabálok vagy beérem kevéssel
És nézd milyen szépen lefogytam
Csak néha nyüszítek a sarokban

Ha öreg leszek meglesz mindenem
De nem fogja meg a ráncos kezem
Van iPhone-om meg trendi iPhone-tokom
De nem lesz unokapuszi a májfoltokon

És nem érdekel, hogy nekem legyen jó
És nem boldogít, ami nekem való
És nem szambázom a tilosban
És nincs mellettem senki, és nincs aki szembe rohan
Nem is jó...

Egyedül - egyedül élek a világban, erre vágytam
Egyedül - én nem bajlódok a babákkal meg a családdal
Egyedül - illetve hárman a magánnyal meg a kutyámmal
Egyedül - én nem bízom már többé másban, meg a csodában

Nem kár

Kiteszem a szívemet a küszöbre
Valaki ma falatozhat belőle
Ez a tetem olyan, mint a valóság
Meglátják, és elfutnak a hiénák

Az idő megáll
Ha a szív lejár

Beteszem a szívemet a sütőbe
És megeszem a bánatot ma ebédre
Gyakran szoktunk lakmározni belőle
Pedig kihányjuk majd, úgyis tudjuk előre

Az idő megáll
Ha a szív lejár
De utána már
Ezért se kár

Kiteszem a szívemet a szemétbe
Egy ideje már nem nézek a szemébe
Annak, aki vicsorog a tükörbe'
Így könnyebben hagyom benne a vödörbe'

Aztán onnan sír, hogy más lesz boldog helyettem
És ezt eddig egyfolytába' bevettem
Nem eshetek újra ilyen hibába
Úgyhogy kibaszom a szívemet a picsába

Az idő megáll
Ha a szív lejár
De utána már
Ezért se kár

Nem kár
Nem kár
Nem kár
Nem kár

Nem kár
Nem kár
Nem kár
Nem kár

Világcsavargó

Amíg nem ismersz, ne mondj semmit rólam.
Hogy honnan jöttem, hogy merre tartok én.
Úgyis hazugság lesz minden egyes szóban.
Mert aki nem ismer, az nem is lát belém.

A szívem nagy, de viharvert a lelkem,
és a kelleténél mindig nagyobb a szám.
De igaz vagyok és soha el nem felejtem,
hogy mit tanított az életről apám.

Lehet, hogy elkövettem jó néhány hibát,
kaptam már eleget a sorstól,
tanultam a jóból, a rosszból.

Csend van, megyek az úton, nem szólnak hozzám.
Nincsen szeretőm, nincsen ágyam, nincs hazám.
De bárhol járok, nekem mindenütt ugyanúgy jó.
Én, a nyughatatlan világcsavargó.

Tudom, hányszor imádkozott értem,
és éjszakánként mennyit sírt anyám.
Ó, hogy egy angyalt küldött és mindent túl éltem.
És, hogy most is sír, de akkor is büszke rám.

Lehet, hogy elkövettem jó néhány hibát,
kaptam már eleget a sorstól,
tanultam a jóból, a rosszból.

Csend van, megyek az úton, nem szólnak hozzám.
Nincsen szeretőm, nincsen ágyam, nincs hazám.
De bárhol járok, nekem mindenütt ugyanúgy jó.
Én, a nyughatatlan világcsavargó.

Amíg nem ismersz, ne mondj semmit rólam..

Árnyék és fény

Nem mindig az fáj jobban
Ami vérzik. Van,
Hogy az, ha valaki marad
Vagy az, ha többé nem jön már…
Vagy az, hogy hogy tehetted azt
Amit te soha nem tennél
Néha nem is ismersz rá
Még saját lényedtől is félsz…

A fájdalomban szép az
Hogy véletlen az nincs
Épp melléd áll egy koszos busz
Ráírva valami
Pár buta sor is üt
Ha időben kapod
Istenem, én szeretem a humorod!

Hogy aki Erős túl van pár büdös pofonon
Hogy aki szeretni tud, belehalt párszor és…
Hogy aki boldog, tudja jól, mi a fájdalom
Az ember szíve félig Árnyék, félig Fény
Mert azt mondtad: ne félj,
A Sors tanít, nem bánt
És találkozunk még
Valahol odaát!
Mert azt mondtad, hogy: Élj!
Szeresd magad, ne bántsd!
Hogy találkozhassunk
Egyszer még odaát!

Nem mindig az jó
Amire vágytál
Aztán van, hogy megkapod
És szépen lassan kicsinál
Vagy, hogy szerethettél úgy
Ahogy nem szerettél még
És abból hogy lett ilyen út
Hogy végül egyedül lettél

A fájdalomban szép az
Hogy véletlen az nincs
Egy ház falához érsz, rajta pár soros graffiti
Pár buta sor is üthet
Ha időben kapod
Istenem, én szeretem a humorod!

Hogy aki erős túl van pár büdös pofonon
Hogy aki szeretni tud, belehalt párszor
És aki boldog, tudja jól, mi a fájdalom
Az ember szíve félig árnyék, félig fény
Mert azt mondtad: ne félj
A sors tanít, nem bánt
És találkozunk még
Valahol odaát!
Mert azt mondtad, hogy: élj!
Szeresd magad, ne bántsd!
Hogy találkozhassunk
Egyszer még odaát!

Titokban

Titokban, a sötét mögött
Világos van éjszaka.
Kialszanak a lángelmék
Kész a válasz: kész a tea.
Kéz a kézben, felhőpamlagon
Elhevernek, és szól a dal.
Némelyik olykor még kérdez,
De választ immár már nem akar.

Minden titok tudói ők.
Látják amit te rejtegetsz.
Titkon téged is vigasztalnak,
Ha ártatlan már nem lehetsz.
Test és szellem egymás ellen
Ritkán vét csak odafenn.
Minden titok ismerői
Nem fecsegnek sohasem.

Mikor a költözőmadarak útra kelnek,
Ők féltik őket újra majd,
Elhárítanak az útjukból
Pár váratlan és durva bajt.
S ha mégis bármelyik eltévedne,
Pihenhet köztük, míg szól a dal.
Lehet, hogy majd valamit kérdez,
De választ immár nem akar.

Titokban, a sötét mögött
Világos van éjszaka.
Kialszanak a lángelmék
Kész a válasz: kész a tea.
Kéz a kézben, felhőpamlagon
Elhevernek, és szól a dal.
Némelyik olykor még kérdez,
De választ immár már nem akar.

Élet

Beszélj hozzám és ne rólam
Én az életem nem a falra írom
Mondd a nevem
mert ha te mondod
akkor én is más vagyok
Vess keresztet
a csendet hallgasd meg
mi az amit elfelejtenél

Élet halál előtt
Itt hagyni bárki képes
Hát éld meg a tegnapot a holnap előtt
Hagyd a félelmet magad mögött
Éld az életed a halál előtt

Inkább gyűlölve szeress
mint hogy elfogadsz és megvetsz
Megvárom csendben amíg igazam lesz
Vess keresztet
a csendet hallgasd meg
mi az amit elfelejtenél

Élet halál előtt
Itt hagyni bárki képes
Hát éld meg a tegnapot a holnap előtt
Hagyd a félelmet magad mögött
Éld az életed a halál előtt

Szerelmetlen dal

Szeress úgy, ahogy gyűlölni tudnál
S úgy ölelj, most úgy öleljél át
Ahogy megölni tudnál
Ahogy megölni tudnál...

Nem akarok én senkit bántani
Legfeljebb magamat
Csak egy napot kérek, hogy ne tudjam meg,
Hogy holnapután már nem élek

Szeress úgy, ahogy gyűlölni tudnál
S úgy ölelj, most úgy öleljél át
Ahogy megölni tudnál

Te is elfogsz múlni
Hagyom hogy fájjon
Egy a sokból, nem bánom
Mától úgy számíthatsz rám
Ahogy én számíthattam Rád

Szeress úgy, ahogy gyűlölni tudnál
S úgy ölelj, most úgy öleljél át
Ahogy megölni tudnál

A sorsunk meg van írva?
Vagy megváltoztatható?
Ha a sorunk meg van írva
Én azt megváltoztatom
Mert ha nem nekem vagy szánva
Azt én el nem fogadom
Más keze ne érjen
Vagy Isten engem úgy segéljen

Szeress úgy, ahogy gyűlölni tudnál
S úgy ölelj, most úgy öleljél át
Ahogy megölni tudnál

Mától úgy számíthatsz rám,
Ahogy én számíthattam Rád
Mától úgy számíthatsz rám,
Ahogy én számíthattam Rád

Te leszel a párom
Te vagy az én gyászom
Isten engem úgy segéljen
De úgysem ért meg minket

Bújócska

Most sehonnan nem látszom, hová is bújhattam, tényleg.
Már régóta nem keres senki, hogy hol vagyok én.
De jó is lenne, ha néha azért keresnétek,
Szeretnék újra ott lenni a legelején.

Ha tudtam volna, hogy ennyire nem keres senki,
Nem bújok annyira bonyolult helyekre el.

Akkor remélem, végre azt kiáltanátok, „ott van!"
És rohannánk egymás felé, tisztáson át.
S én se csinálnám már, amit ilyenkor szoktam,
Nem lennék pokróc és nem lennék vastag kabát.

Most sehonnan nem látszom, hová is bújhattam, tényleg.
Ócska bújócskának mondanám, ami folyik.
Úgy besétálnék közétek, hogy: „Hello, a lényeg
vagyok, nem is tudom, eddig miért nem voltam itt"

Ha tudtam volna, hogy ennyire nem keres senki,
Nem bújok annyira bonyolult helyekre el.

Akkor remélem, végre azt kiáltanátok, „ott van!",
S rohannánk egymás felé egy tisztáson át.
És nem csinálnám már, amit ilyenkor szoktam,
Nem lennék pokróc és nem lennék vastag kabát.