2007. október 29., hétfő

Te légy fény!

Felnőttem, bölcsebb vagyok én,
nélküled gazdag lettem, mégis szegény.
Te légy fény, sugárként ölelj át,
távol vagy tőlem, de szemed örökké lát!

Hidd el anyám,
amíg élsz, nem bánthat más,
a rossztól féltesz, jól tudom!
S érzem azt: kedves ünnepnap nekem,
mikor hangod hallhatom!

Gondjaid fájnak nekem,
hitem kísérje hosszú éltedet!
Mindig kérsz, melletted legyek,
hiszen míg élsz, féltésed szeret!

Hidd el anyám,
amíg élsz, nem bánthat más,
a rossztól féltesz, jól tudom!
S érzem azt: kedves ünnepnap nekem,
mikor hangod hallhatom!

Hidd el anyám, kedves ünnepnap nekem,
mikor hangod hallhatom!
Óh! Mikor hangod hallhatom!

2007. október 20., szombat

Szépek és bolondok

akiket én szeretek
egészen egyszerű emberek
fakadnak áradnak s kiapadnak
mások és másai önmagamnak
veszitve nyernek
sirva boldogok
szépek és bolondok

2007. október 19., péntek

Mindig péntek

Hívott a csaj hogy van egy kis baj
Úgy hogy a mai pornó sztornó
Tudod a fiúja félti fél hogy félreérti
A vére ma mitől forró
Mikor kéz a kézben teljes egészben
Az anyakönyv előtt állva
A férje ő lett a fiúja meg én
Tudod ki van ez találva

Hívott másnap hogy gödröt ástak
A csatabárd le van téve
Elég szúrós de neki mégis
Az én dárdám hegye kéne pedig én
Nem csinálok mást épp csak
Teszem amihez értek
Ha neki úgy jó hát legyen mondjuk
Minden héten a péntek

Jön ha el tud jönni és persze
Telefonál ha gáz van de ha
Kilép a felvonóból néha már a
lépcsőházban enyém a keze a lába
A szíve a szája a fehér mája
meg a teste minden apró porcikája
A vérem szívja a húsom rágja
Ágyéka izzó máglya acél karmait belém vágja

2007. október 15., hétfő

White Dove

A place without a name
Under a burning sky
There's no milk and honey here
In the land of God
Someone holds a sign
It says we are human, too
And while the sun goes down
The world goes by

White dove
Fly with the wind
Take our hope under your wings
For the world to know
That hope will not die
Where the children cry

Waves, big like a house
They're stranded on a piece of wood
To leave it all behind
To start again
But instead of a new life
All they find is a door that's closed
And they keep looking for
A place called home

White dove
Fly with the wind
Take our hope under your wings
For the world to know
That hope will not die
Where the children cry

Na-na-na-na-na-na
Na-na-na-na-na-na-na-na
Na-na-na-na-na-na
Na-na-na-na-na

Can anyone tell me why (can anyone tell me why)
The children of the world (children of the world)
Have to pay the price (pay the price)

And now you're telling me
You've seen it all before
I know that's right but still
It breaks my heart
Well, the golden lamb we've sent
Makes us feel better now
But you know it's just a drop
In a sea of tears

White dove
Fly with the wind
Take our hope under your wings
For the world to know
That hope will not die
Where the children cry

White dove
Fly with the wind
Take our hope under your wings
For the world to know
That hope will not die
Where the children cry

Na-na-na-na-na-na
Na-na-na-na-na-na-na-na
Na-na-na-na-na-na
Na-na-na-na-na

Csepp a tengerben

Ki látta, Nap vagy Hold, egy réges-régi esten?
A jötted csöndes volt ezen az égitesten.
Mondd, ezután még mit remélhettél?

Útra kelhettél, mint millióan mások,
Bíztál, hogy más cél és más ok hív valahol,
Egy pont a távolból.

Csepp a tengerben,
Kit Földre ejt egy kósza csillag.
Csepp a tengerben,
Minden jól van már, hogy itt vagy.

Hiába lázadtál, ezerszer eltévedtél,
Hiába szárnyaltál, ezerszer visszaestél.
Múlt ezer év; mondd, mit reméltél még?

Hiába játszottál, te vagy a játék rabja,
Felkap a hullámok habja.
Még ezer év, míg partot érhetnél.

Csepp a tengerben,
Kit Földre ejt egy kósza csillag.
Csepp a tengerben,
Minden jól van már, hogy itt vagy.

Csepp a tengerben,
Kit Földre ejt egy kósza csillag.
Csepp a tengerben,
Minden úgy van jól, ha itt vagy.

2007. október 12., péntek

Ha volna két életem

Melletted minden reggel
Vidáman ébredek fel,
S könnyűnek érzem mindenem.
De néha egy hang a szívemben
Új útra szólít engem,
Talán nem érted meg sohasem, hogy

Nem tudom, mit tegyek, nem tudom, hogy legyen.
Miért is nem lehetek egyszerre két helyen,
Óóó Istenem, miért nincs két életem?

Mennyivel könyebb volna,
Hogyha két életem volna.
Egyet örökre odaadnék neked,
A másik szabad lenne,
Minden nap szárnyra kelne,
S mindenkit szeretne, akit lehet.

Ha volna két életem, tudnám, amit ma nem.
Bár volna két életem, hinnék mindenkiben!
Óóó Istenem, miért nincs két életem?

Hogyha két életem volna,
Az egyik gyengéd volna,
Magadhoz láncolhatnád.
De a másik örök volna,
S ha a világ elpusztulna,
Akkor is tovább lobogna.

Ha volna két életem, nem fájna semmi sem.
Bár volna két életem, nevetnék mindenen!
Óóó Istenem, miért nincs két életem?

Úgy fáj, hogy nincs két életem.

2007. október 11., csütörtök

Ismerj fel!

Hideg a reggel,
Százezer ember
Lehajtott fejjel
Most is hosszú útra kel.

Hiába érzem,
Hogy ma köztük vagy éppen,
Az arcokat nézem,
Hogy különbözni melyik mer,
Ismerj fel.

A város a szemedbe nevet,
Az ég alatt nincsen ma helyed,
Most egyedül én tudom a neved,
Ma találkoznunk kell,
Ismerj fel!
A város a szemedbe nevet,
Az ég alatt nincsen ma helyed,
Most egyedül én tudom a neved,
Ma találkoznunk kell,
Ismerj fel!

Tüzes a nappal,
Tétova angyal,
Megolvadt szárnyad,
Többé nem repíthet el.

A város a szemedbe nevet,
Az ég alatt nincsen ma helyed,
Most egyedül én tudom a neved,
Ma találkoznunk kell,
Ismerj fel!
A város a szemedbe nevet,
Az ég alatt nincsen ma helyed,
Most egyedül én tudom a neved,
Ma találkoznunk kell,
Ismerj fel!

Ismerj fel!

2007. október 10., szerda

Nem kell!

Gonoszsághoz az érzelem
kóbor szóhoz az értelem: kevés!
zajhoz a hangulat,
egy-egy napban az alkonyat: kevés!
Harcban a győzelem,
vágyaimhoz a kényelem: kevés,
kínhoz a szenvedés,
a csönd mellé a rettegés.

Elég a sok szöveg,
mert még elhiszed!

Hazugsághoz a szép mosoly,
józansághoz az alkohol: kevés,
hajnalhoz az ébredés,
felejtéshez a józan ész: kevés!
Egy dalban a vallomás
Gyöngeségben a lázadás: kevés,
szavak közt az ütközet,
álruhában a nagy tömeg.

Elég a sok szöveg,
mert még elhiszed!

Nem kell, nem kell, átverni másokat,
nem kell, nem kell, hogy elkábítsd magad!
Nem kell, nem kell, átverni másokat,
nem kell, nem kell, hogy eltemesd magad!

Nem kell, nem kell, átverni másokat,
nem kell, nem kell, hogy elkábítsd magad!
Nem kell, nem kell, átverni másokat,
nem kell, nem kell, mutasd meg arcodat!

2007. október 5., péntek

Valahol mélyen a szívemben

Műszerek rajzolnak izgatott görbét,
De egyik sem mutatja meg,
Hogy mi lakik mélyen a szívemben.

Tudom, a szívben nem lakik érzés,
De valami ott mozdul meg,
Valahol mélyen a szívemben.

Talán jobb is ez így, hogy nincs elég szavam rá,
S annak, mit érzek, csak tört részét mondhatom el,
Mert egyszercsak ott állnék meztelen szívvel,
Azokkal szemben, kik álruhát öltöttek fel.

Mégis irigyen tisztelek költőt és festőt,
Ki helyettem mutatja meg,
Hogy mi lakik mélyen a szívemben.

Néha magam sem tudom, hogy dadogni könnyebb,
Vagy titkolni kényelmesebb
Hogy mi lakik mélyen a szívemben.

Mert ha ki tudnám mondani, és szavam is van rá,
Nem egyszer szürkén és okosan hallgatom el
Hiszen beszélni tanulva tanulunk csendet.
S azt is, hogy van, mikor hallgatni, hazudni kell.

Rövid kis hír, csak egy fotó, vagy semmi,
Már megszoktam, világok omlanak össze
A Földön az égen és itt,
Valahol mélyen a szívemben.

Véleményt mondok pár megszokott szóval,
De a hangszóró nem viszi át,
Hogy mi lakik mélyen a szívemben.

2007. október 4., csütörtök

A lepkegyűjtő

Gombostűre szúrva szépen,
Ezernyi színes pillanat.
Az idő, ha megdermed a képen,
Az öröm talán ittmarad.

Mennyi kérdés, mennyi féltés,
Sok értelmetlen áldozat.
A lepkegyűjtő emlék után kapkod,
És felgyűlik a holt anyag.

De bárhogy fáj: Elmúltál!
Te gyáva perc,
Te bűntelen, Te tiszta,
Nem idézhet vissza semmi már.

Bárhogy fáj: Elmúltál!
Te drága perc,
Te bűntelen, Te tiszta,
Nem idézhet vissza semmi már.

Gombostűre szúrva szépen,
Ezernyi színes pillanat.
Az idő, ha megdermed a képen,
Az öröm talán ittmarad.