Éjszaka

Szomorú, hideg téli éjszaka volt
szigorú ködök bújtatták el a Holdat és
ott feküdtünk az ágyon
Várva, hogy jöjjön az álom

És akkor azt mondtad nekem, hogy mennyire kár,
hogy az ember az álmában egyedül jár
és Te nem jöhetsz oda velem
ez azért van -mondtam- Szívem

Mer' a fejünkben régi képek
Sohasevolt időről beszélnek
És a fülünkben furcsa dallam
Töri a szívet össze halkan
Mikor fejedhez ér a fejem
Ezt nem értheted, s nem érthetem

Szomorú, hideg téli éjszaka volt
szigorú messzeségből lesett a Hold
be az ablakon csendesen
Irigy könnyek a szemében

Ragyogj a holdfényben,
S ha nem találsz rám ébren
Én akkor is mindig várok
Rád

Leteszem, lerakom

Leteszem, lerakom
Mint a cipőm, a kalapom
A hangod idebent
Már nem cipelem
Csupa szív a világ
Aki mer, nekivág
Én még maradok,
Már nem agyalok, már nem kattogok

Próbálgatom, próbálgatom a mosolyom
Még szorít, de megszokom – szorít, de megszokom
Próbálgatom, próbálgatom a mosolyom
Próbálgatom – de jó, hogy mégsem dobtam ki az ablakon

Gyenge a tudatom
Bármivel uralom
Alatta valahol
Egy kisördög még molyol
Titokban sütöget
Sok cukros happy end készül
Rajta zselatin
Én meg dobálhatom ki mind

Próbálgatom, próbálgatom a mosolyom
Még szorít, de megszokom – szorít, de megszokom
Próbálgatom, próbálgatom a mosolyom
Próbálgatom – de jó, hogy mégsem dobtam ki az ablakon

Leteszem, elhagyom
A hangod az avaron
Már nem leszek idegen
A Margit-szigeten
Csupa szív a világ
Aki mer, nekivág
Én sem maradok,
Bár még agyalok, bár még kattogok

Próbálgatom, próbálgatom a mosolyom
Még szorít, de megszokom – szorít, de megszokom
Próbálgatom, próbálgatom a mosolyom
Próbálgatom – de jó, hogy mégsem dobtam ki az ablakon

Dupla skorpió

Dupla skorpió
Félcigány, félzsidó
Felmentő felmenők
Örökölt ördögök

Jógázhatsz, nem segít
Szívd végig a cigid
Egyensúlyhoz ellensúly
Fárasztó piszkosul

Rossz korban, rossz helyen
Inkább nem emlékezem
Nem kívánt, nem remélt
Spontán el nem vetélt
Lassan, de biztosan
Becipzározom magam
A kapucnimban béke van
Kapucnimban mindig béke van

Svábok és németek
Platón indult életek
A párt megvéd és befogad
Túlélheted önmagad

Miért mennék? Ott se jobb
A vér majd ott is háborog
A csomagom elhagyom
Egy pályaudvaron

Rossz korban, rossz helyen
Inkább nem emlékezem
Nem kívánt, nem remélt
Spontán el nem vetélt
Lassan, de biztosan
Becipzározom magam
A kapucnimban béke van
Kapucnimban mindig béke van