Most kell abbahagyni

Nem várhatunk itt már,
Elférne bennünk,
Azt hiszem, bármi.
Elvesznénk magunkban,
Ha megszoknánk a csendet,
Nincsen mire várni.

Most kell abbahagyni,
Hogy végre vége lehessen.
Attól a szív még dobog, ha szétfoszlik minden idegszál.
Most kell elengedni,
Hogy ő is elengedjen.
Soha nem győzhetek, ha mélyebben van a tudatomnál.

Most, hogy pont elér a hajnal,
Húzódjunk a napra,
Hagyjuk végre hatni
A semminél nincs rosszabb,
Szóval hogyha fájna,
Jól esik majd annyi

Most kell abbahagyni,
Hogy végre vége lehessen.
Attól a szív még dobog, ha szétfoszlik minden idegszál.
Most kell elengedni,
Hogy ő is elengedjen.
Soha nem győzhetek, ha mélyebben van a tudatomnál.

Most kell abbahagyni
Most kell abbahagyni
Most kell abbahagyni
Most kell abbahagyni
Most kell abbahagyni
Most kell abbahagyni
Most kell abbahagyni

Most kell abbahagyni,
Hogy végre vége lehessen.
Attól a szív még dobog, ha szétfoszlik minden idegszál.
Most kell elengedni,
Hogy ő is elengedjen.
Soha nem győzhetek, ha mélyebben van a tudatomnál.

Érints meg

Megint elment a nap,
Ahogy mindig szokott.
Nem túl sok van már,
Amit még itt hagyott.
Ami félig van kész, az ma félig marad.
Engedd, hogy a dolgok
Most nélkülünk változzanak.

Egy felhőn ülünk fenn a város fölött.
Távolról néztük, ahogy átöltözött.
Indulhatunk. Itt már tudjuk, milyen.
Rád bízom, merre.
Ne ez a bolygó legyen.

Érints meg még egyszer, lassan.
Úgy alszom el.
Legyen függöny mögött a világ.
Érints meg még egyszer, lassan,
érzékenyen,
és kívánj jó éjszakát.

Ki mondja meg, vajon meddig lehet,
Hogy minden nap,
Mindenhol erős legyek?
A csönd volna jó.
Kicsit könnyebb napok.
Ne kérdezz semmit, ha látod,
Hogy fáradt vagyok.

Érints meg még egyszer, lassan.
Úgy alszom el.
Legyen függöny mögött a világ.
Érints meg még egyszer, lassan,
érzékenyen,
és kívánj jó éjszakát.

Elment a nap,
Ahogy mindig szokott.
De túl sok van már,
Amit még itt hagyott.
Ami félig van kész,
Az ma félig marad.
Engedd, hogy a dolgok
Most nélkülünk változzanak.