2008. június 12., csütörtök

Ikrek

Gyönyörű szép, vakít az ég
Ez az a nap, ez az az év
Hiába jó, nem élvezem
Hiába jó, ha nem szeretem

Már nem hat a hit, adj valamit
Ami nem vakít, nem alakít
Csak nyugtat, partra tesz
Magához húz, elereszt

Annyira fáj, mert gyönyörű volt
Most remeg a föld és vérzik a hold
Hiába szép ha nem visz át
Drágám, jó éjszakát!

Repül a gép, visz a hajó
Vissza se nézek. Mire való?
Megérkezés, elindulás
Mintha nem is történne más.

Tied a kéz a homlokomon
Akkor is jó, ha nem akarom
Legyen tiéd, nem érdekel
De nem én engedlek el

Éhes a vágy, megint enni kér
Igazi hús kell és igazi vér
Beleremeghet a föld s az ég
A szerelem mégsem elég

Gyönyörű szép, de belehalok
Saját magamnak nem hazudhatok
Nekem se jó, neked se kell
Ma mégsem engedlek el

Valami más, valami szép
Megválthat, megváltoztathat még
De sosem elég!
Sosem lesz vége már!
Beleremeg most az ég!
Sosem lesz vége már!
Tudom, hogy mennyi elég!
Sosem lesz vége már!
De sohasem lesz talán…
Sosem lesz vége már!

Nincsenek megjegyzések: