Túl mindenen

A fényszóróba nézel egy elázott éjjel
Mint a kivert macska
Túl messzire mentél el s nem találsz vissza, cicuka
Kicsúszott kezedből az aranykor
Átkarol a szél s beborít a por

Raboltad, csaltad neved s egy lapra tetted
Hadd vesszen el
Még több, egyre több kellett
S csak megmart mindent veszett szíved
Szélhámos, kiszállsz most, szakad a part
Könnybe lábad a Nap, véna-kék ég alatt

Túl minden időn,
Túl a senkiföldjén
Túl a vágy hatalmán
Mondd hova a pokolba futsz, babám, jaj

Tőrbe csalt a fény világtalan,
Mondd hova a pokolba futsz, babám, jaj

Vérvörös könnyek, kék-hideg penge,
Lüktet a ritmus, ezer színben
Játszik a múlt, fut a szemed előtt
Mikor a szívedbe szúrsz. De két lét között
A semmibe esel, sodor az ár
Mondd, ki voltál, ki leszel? Elveszett babám,
Mint parttól ellökött csónak a vízen,
Túl a földön, az egeken innen

Nézd, hogy vakít a fény!
Ó nézd, hogy vakít a fény!
Ó nézd, hogy vakít a fény!
Átkarol a szél.
Beborít a por

Lebegés

Zárd be az ajtót, zárd az ablakot,
De én majd elérlek téged akkor is, ha nem akarod.

Mikor a csendben végleg, elhallgatnak, majd a lépteid.
Mikor a sötétben már, én nem tudom, hogy hol van,
Én nem tudom, hogy hol van a határ.

De holnap újra, feljutunk a hegyre és lerogyunk, majd a porba.
Miért nem lehet, elmondanom mindent neked.

És az ürességet már nem érzed, ami még bennem van, én mégsem félek.

A hazugságtól könnyes szemmel, nyújtod a kezed a kezem felé.
Én érzéketlen arccal lépek, a gyengeségem falai mögé.
Zárd be az ajtót, zárd az ablakot,
De én majd elérlek téged akkor is, ha nem akarod.

És az ürességet már nem érzed, de még benned van, én mégsem félek (már).

Csillag vagy fecske

Nem jöttél túl korán
De időm az volt,
Nagy komám lett
És ültünk büfékben,
Várva reád

Egymás hátát ütve,
Italokat küldve
Múltját sem sejtő,
Kékruhás nőknek

Maradj otthon, nézzél TV-t
Töksötét vonatokat mutat minden csatorna
Mennek utas nincs egy se
Csak a büfékocsiban állnak (részegen)
Ketten, amelyik rosszul van az vagyok én
Kár, hogy most mutatnak az elébb még
Istent dicsértem én

Nem kezdtünk nagyon bele
Semmibe, jössz úgyis te
És minek is bármit is
E kis időre

És aztán nem jötté'
Átgyúrtuk életté
Idő komámmal
Ez üldögélést

Maradj otthon, nézzél TV-t
Töksötét vonatokat mutat minden csatorna
Mennek utas nincs egy se
Csak a büfékocsiban állnak (részegen)
Ketten, amelyik rosszul van az vagyok én
Kár, hogy most mutatnak az elébb még
Istent dicsértem én

Végül is mindegy is
Tudtam, hogy nem is jössz
Este csillag voltál
Nappal meg fecske

Minden föld bevetve
Minden nő rendbe
Na, ezt hagyom itt neked
Te csillag vagy fecske!

Maradj otthon, nézzél TV-t
Töksötét vonatokat mutat minden csatorna
Mennek utas nincs egy se
Csak a büfékocsiban állnak (részegen)
Ketten, amelyik rosszul van az vagyok én
Kár, hogy most mutatnak az elébb még
Istent dicsértem én (részegen...)

Szemedben a csillagok

Ne azt kérdezd tőlem, hogy melyik csillagjegyben,
Hogy melyik áldott évben, hogy hiszek-e a jelben,
Nem ez számít, higgy nekem.

Ne kérdezd meg rólam a jós varázsgömbjét,
Ne kutasd fel értem az álmaid mélyét,
Egész máshol keressél!

Szemedben égnek a csillagok,
Távolba nézel, de én itt vagyok.
Most engem ölelj át, ne az éjszakát,
Vedd észre végre már, hogy szeretlek és találj rám!

Tenyeremben nézed az élet vonalát,
Ahelyett, hogy végre megszorítanád,
S arcodat ráhajtanád.

Szemedben égnek a csillagok,
Távolba nézel, de én itt vagyok.
Most engem ölelj át, ne az éjszakát,
Vedd észre végre már, hogy szeretlek és találj rám!

I Can't Be With You

Lying in my bed again,
And I cry 'cause you're not here.
Crying in my head again,
And I know that it's not clear.

Put your hands, put your hands,
Inside my face and see that it's just you.
But it's bad and it's mad and it's making me sad,
Because I can't be with you.

Be with you.
Be with you.
Be with you.
Be with you.
Be with you, be with you, baby, I can't be with you.

Thinking back on how things were,
And on how we loved so well.
I wanted to be the mother of your child,
And now it's just farewell.

Put your hands in my hands,
And come with me, we'll find another end.
And my head, and my head on anyone's shoulder,
'Cause I can't be with you.

Be with you. [X 4]
Be with you, be with you, baby, I can't be with you.

'Cause you're not here, you're not here,
Baby, I can't be with you.
'Cause you're not here, you're not here,
Baby, still in love with you.

Still in love with you.
Still in love with you.
Still in love with you.
Still in love with you.
Still in love with you.
Still in love with you.

Lopott könyvek

Lopok neked egy könyvet,
A lapjait teleírom
Vérrel, verítékkel,
Valahogy még kibírom.
De aztán elmegyek innen messze,
Hogy többé ne is láss.
Lopjon könyvet, írja a könnyeivel
Tele valaki más!

Lopok neked egy könyvet,
A lapjait teleírom,
A festék, ha megszárad
A kifakult papíron,
Akkor elmegyek innen végleg,
Magammal viszlek téged
Oda, ahol többé soha
Senki el nem érhet.

Tudom, hogy hagynád,
Én addig szeretnélek,
Amíg mozogsz, amíg van benned élet
A véredben fürödnék,
Átvágnám a torkod,
Néznél RÁM, de nem értenéd a dolgot.

Lopok neked egy könyvet,
A lapjait teleírom,
A képeket kitépem,
Rajta lesznek a síron,
Amit kettõnknek ások
Úgy, hogy ne lássák mások,
Mikor a szemedbe nézek,
Szúrok, aztán magammal végzek.

Tudom, hogy hagynád,
Én addig szeretnélek,
Amíg látnám, hogy van még benned élet
A véredben fürödnék,
Átvágnám a torkod,
Néznél RÁM, de nem értenéd a dolgot.

Yeah!

Kezem a fegyveren

Kezem a fegyveren,
Ha akarom, megteszem,
Ma minden mindegy,
Vess meg érte.

A gyönyörű őrület
Örökre elveszett,
De tudom hogy elveszteni
Is megérte.

Kezem a fegyveren,
Szétestem teljesen,
Szétgurultam, mint a gyöngy
A fű között.

Kölcsönvett gondolat,
Hogy teher- vagy gyorsvonat,
Az, ami az életemnek
Ütközött.

A fegyveren a kéz
Csak tévedés,
Minden bűnöd úgyis
Elfedi a feledés.
Mostantól élned kell,
Hát ébredj fel,
Holnaptól élned kell,
Hát oldódj fel,
Különben véged.

Kezem a fegyveren,
Ne fordulj ellenem,
Az elme ellenálni
Gyenge.

Most nem vagyok nagylegény,
Nincs bennem vak remény,
Belém vág a szó
Akár a penge.

A fegyveren a kéz
Csak tévedés,
Minden bűnöd úgyis
Elfedi a feledés.
Mostantól élned kell,
Hát ébredj fel,
Holnaptól élned kell,
Hát oldódj fel,
Különben véged.

Te nem lehetsz
Újabb tévedés,
Minden bűnöd úgyis
Elfedi a feledés.
Mostantól élned kell,
Hát ébredj fel,
Holnaptól élned kell,
Hát oldódj fel,
Különben véged.

Nézhetnélek

Nézhetnélek, ha lenne fény.
Nem ismersz, és nem ismerlek még,
de ha felnevetsz, darabokra hullok szét.

Lázzal, vérrel perelek.
Csatáimat nem vívhatod meg.
S nem akarlak már, vagy egészen, merészen.

Hatalom s pénz, ha csókol,
megszédülve lenn a porból,
fent a porról néha hallgass, mert elvakulsz!

Láttam Őt és keresem,
minden hajnallal mást és mást üzen,
minden Tőle van, vértez és felemel.

S most nézhetnélek, szememben fény.
Nem ismersz, és nem ismerlek még,
de ha felnevetsz, létrehívod álmaim.

Játszom ahogyan lélegzem

Néztem az üvegen át,
ahogyan kétszer nézi meg az órát,
mielőtt belép. Így szeretem.
Pontos és stílusa van.
És a csendben - néha az is fontos -
összesúgtak páran: ki ez a lány.

Egyedül volt. Szelíd és védtelen.
Más, mint a színpadokon.
Egy mosolyban láttam, tudja az életem.
Ennyit a titkaimról.

Játszom, ahogyan lélegzem.
A zenén nőttem fel.
Igazi méreg. Hat, amíg élek.
Úgy jött, mint az anyatej.
Az útra hangjegyet váltottam.
Nem tudom, merre visz el.
Nem baj, ha drága, és nem baj, ha lejár,
csak hamis ne legyen.

Úgy van, ahogy én rég.
Félig itthon, félig messzi vendég.
Folyton út közben. How are you, babe?

I'm fine. Szeretem így.
Itt is, ott is új pálya mindig.
Megyek valamiért. Jövök valakiért.

Sosem elég, ameddig eljutunk.
A csendben is új zene szól.
Egy mosolyban láttam, tudja az életem.
Ennyit a titkaimról.

Játszom, ahogyan lélegzem.
A zenén nőttem fel.
Igazi méreg. Hat, amíg élek.
Úgy jött, mint az anyatej.
Az útra hangjegyet váltottam.
Nem tudom, merre visz el (merre visz el).
Nem baj, ha drága, és nem baj, ha lejár,
csak hamis ne legyen (csak hamis ne legyen).

Játszom, ahogyan lélegzem.
A zenén nőttem fel.
Igazi méreg. Hat, amíg élek.
Úgy jött, mint az anyatej.
Az útra hangjegyet váltottam.
Nem tudom, merre visz el (merre visz el).
Nem baj, ha drága, és nem baj, ha lejár,
csak hamis ne legyen.

Fényév távolság

Lehet számtalan hely, ami szebb és jobb a mi Földünknél.
Lehet, létezik Ő is, aki többre képes az embernél.
Néha ismeretlen távolba vágyom.
Máskor megriaszt egy álom.
Hogy a csend, hogy a hang, hogy a fény, hogy a tűz
Már nem vigyáz e cseppnyi Földre, s el kell mennünk mindörökre.

Fényév távolság,
Csak hallgatom, csak bámulom.
Zengő fényország,
Hogy láss csodát egy életen át.
Nézem tisztaságát, mégsem értem,
Hallom hangjait és el nem érem.
Ott a tenger, itt az én hajóm.

Hát itt ez a hely, amit sokszor boldogan elhagynék.
És itt ez az élet, amit sokszor nem nagyon értünk még.
Néha könnyebb lenne elmenekülni,
Tiszta fénybe merülni.
De a jel, ami szól,
De a hang, ami hív,
Még nem mond semmit meddig éljek, s lesz e út,
Hogy visszatérjek.

Fényév távolság
Csak hallgatom, csak bámulom.
Zengő fényország,
Hogy láss csodát egy életen át.
Nézem tisztaságát, mégsem értem,
Hallom hangjait és el nem érem.
Ott a tenger, itt az én hajóm.

Nekem itt van dolgom,
Nekem itt vannak álmaim...