Majom a ketrecben

Van olyan, aki nyugodt, hallgatag,
Jól kezelhető, néma rab,
De akad olyan, aki megvadul,
Ha börtönéből nem szabadul.

Megy a műsor,
Nézed az életem,
Majom a ketrecben,
Igen,
Ráznám a rácsot,
De nem merem,
Majom a ketrecben,
De nem szabadulhat
Börtönöm őre sem,
Majom a ketrecben,
Szívem,
Annyiszor vádolsz,
Hogy elhiszem
Majom a ketrecben.

Döntened kell, mi a fontosabb,
Megnyisd, vagy őrizd önmagad
Csak félig él, aki nem szabad,
A rabok szíve megszakad.

Megy a műsor,
Nézed az életem,
Majom a ketrecben,
Igen,
Ráznám a rácsot,
De nem merem,
Majom a ketrecben,
De nem szabadulhat
Börtönöm őre sem,
Majom a ketrecben,
Szívem,
Annyiszor vádolsz,
Hogy elhiszem
Majom a ketrecben.

Csak bámul és etet
A könnyeken nevet,
Ő arctalan lehet,
Ő gyűlölve szeret.

Annak akarsz látni,
Ami nem vagyok,
Majom a ketrecben,
Igen,
Ráznám a rácsot,
De nem hagyod,
Majom a ketrecben
De nem szabadulhat
Börtönöm őre sem,
Majom a ketrecben,
Szívem,
Annyiszor vádolsz,
Hogy elhiszem
Majom a ketrecben.

Vigyázz a madárra

Ember, a világ két kezedtől sír
Egyikkel a kerted ásod, másikkal a sírt
A másik, tudod bőven várhat rád
Építsd a kertet hát tovább,
S közben a Mindent jól vigyázd

Vigyázz a madárra, ha kertedbe repül
Őrizd meg a csendet, el se menekülj
Bajban a világ, ha egyszer újra messze száll
Vigyázz a madárra, ha válladra repül
Amerre a szíved, arra menekül
Bajban a világ, ha egyszer újra messze száll

Ember, a világból csak a sajátod érdekel
A szükség határát ritkán hagytad el
Azontúl szintén van világ
Gondolhatod, ott gondolnak rád
S értük a Mindent jól vigyázd

Vigyázz a madárra, ha kertedbe repül
Őrizd meg a csendet, el se menekülj
Bajban a világ, ha egyszer újra messze száll
Vigyázz a madárra, ha válladra repül
Amerre az élet, arra menekül
Bajban a világ, ha egyszer újra messze száll

Vigyázz a madárra, ha kertedbe repül
Őrizd meg a csendet, el se menekülj
Bajban a világ, ha egyszer újra messze száll
Vigyázz a madárra, ha válladra repül
Amerre az élet, arra menekül
Bajban a világ, ha egyszer újra messze száll

Nekem senkim sincsen

A buli íze a számban,
Lányok neonruhában!
Oldódnak a színpadon,
Részeg vagyok, nem is tudom,
Mire jó, ha jó ez,
Ha az alkohol boldoggá tesz,
Akkor az a kevés kis öröm is
Kihányva fekszik a kövön!

Fáj a fejem, a szívem túl nagy,
S nem tudom, nem tudom hol vagy!
Forog a világ, elfolyik minden,
Nekem senkim, de senkim sincsen!!

Fáj a fejem, a szívem túl nagy,
S nem tudom, nem tudom hol vagy!
Forog a világ, elfolyik minden,
Nekem senkim, de senkim sincsen!!

A torkom összeszorul, járnék amíg bírok,
Az útra napfény borul, ha Rág gondolok sírok!
Nincs már miben hinnem, ráuntam a tájra,
Nekem senkim sincsen, most látsz utoljára!

Fáj a fejem, a szívem túl nagy,
S nem tudom, nem tudom hol vagy!
Forog a világ, elfolyik minden,
Nekem senkim, de senkim sincsen!!

Fáj a fejem, a szívem túl nagy,
S nem tudom, nem tudom hol vagy!
Forog a világ, elfolyik minden,
Nekem senkim, de senkim sincsen!!

Fáj a fejem, a szívem túl nagy,
S nem tudom, nem tudom hol vagy!
Forog a világ, elfolyik minden,
Nekem senkim, de senkim sincsen!!

Nekem senkim de senkim, de senkim, de senkim sincsen!!!

Éjjel

almafa voltam és tudom
voltunk még így egy páran
szedtem egy almát magamról
aztán csak álltam
mint akinek hazudtak
és még csak nem is szólhat mert hát
az almafák nem tudnak
emiatt vannak az almák

mindegy hogy almát körtét
csak érezni hagyom hagyom
mindegy hogy mit mondasz de azt
mondd nagyon nagyon nagyon nagyon

emiatt mondtam már rég
és emiatt hiszem nagyon
hogy valamit érezni tudnék
ha egyszer mégis hagyom
ha te is fa volnál
és a te kerted meg az én kertem
egy helyrajzi szám lenne és
ott állnánk csak mi ketten

az éjjel almafa voltam
és inkább csak egyedül álltam
nem tudtam róla hogy
voltunk még így egy páran
és rám nézett néhány
néhány alma
hogy megérett már úgyhogy
lepottyanna

Szabad-e délután?

Bátran döntöttél most, hogy rám jöttél
Eddig mind úgy félt, bátran döntöttél most hogy rám jöttél
Váltsunk tempót már többször mondták rám
Hogy jobban táncolnánk többször monták rám
Váltsunk tempót már
Szabad-e délután moziba vinnem
Ahol az Ön szerepe jöhet a film után
Ahogy a vásznon ugyanolyan figura
Ágyhoz rángattál gyorsan untuk már
Ritmust váltottál gyorsan untuk már
Ágyhoz rángattál
Szabad-e délután moziba vinnem
Ahol az ön szerepe jöhet a film után
Ahogy a vásznon ugyanolyan figura
Szeretem Önmagát ahogy Ön engem
Ha mosolyog nekem is fülemig ér a szám
Ahogy a filmen ugyanolyan figura...

Sehol

(A Mennyben számomra nincs hely még,
Mert oda nem elég ilyen kis végzettség!
Bár jó barátom a főnök rég,
Túl alacsony vagyok és távol az ég!)

Még az olaj is mos le némi koszt rólam.
Meghaltál bennem, de én is meghaltam.
Úgy ringok Isten és közted, mint törött hintaló,
Egész belefáradtam már, de így a jó!

Legalább könnyű lesz így elmennem,
Már a legtöbb mindent megnéztem,
És nem boldog soha senki sehol.

A Mennyben számomra nincs hely még,
Mert oda nem elég ilyen kis végzettség!
Bár jó barátom a főnök rég,
Túl alacsony vagyok és távol az ég!

Miért mondaná meg az egyik a másiknak, mit tegyen?!
Hadd döntsem el én, hogy nyomom a féket, vagy megyek az úton!
Idelent dúl a háború magas posztokért,
Gyerünk, vegyétek csak el a kedvem!

Legalább könnyebb lesz így felszállnom,
Bárhova nézek, csak azt látom,
Hogy nem boldog soha senki sehol!

A Mennyben számomra nincs hely még,
Mert oda nem elég ilyen kis végzettség!
Bár jó barátom a főnök rég,
Túl alacsony vagyok és távol az ég!

Az ég, az ég...

Néhány dolgot még át kell élnem,
Addig biztos, míg úgy nem érzem,
Hogy kéjből ugyanúgy elég már,
Mint a fájdalomból.

Titok

Tenyeremben erő bizsereg
szemem mögött
készülnek az örömök
és a könnyek.
Szavát gyűjti, nehogy
dadogjon
a kürt,
ha szólni kell
hogy jele vészjel
vagy éppen az a hang
indítja el
a vágyak hatalmas rohamát,
most még nem tudod,
mert most még titok.

Most még titok.

Pajkos csöndemen
ősrobaj
távoli zaja zizeg át,
Élet
Halál
közös himnuszát
hallom
minden sóhajodban
majd ha robban
majd ha robban
majd ha robban
majd ha robban
majd ha robban
de most még nem tudod,
mert most még titok.

Most még titok...

Még egyszer utoljára

Sóhajts,
Talán nem lesz több ilyen hajnal,
Most még nevetsz kócos hajjal,
Ma még megvetsz a szavaimért.
Lehet így jó,
Lehet kell, hogy megbánd egyszer,
Legalább gyűlölj, de azt őszintén tedd!
Én sem bújok el!

A sors
Most szerelmet adna!
Ideje szót fogadni,
Nézd,
Aki többet ígér,
Annál biztosan nincs is semmi.

Jól nézz a tükörbe,
És szenvedj még,
Lelkem úgy kíván szeretni,
Mint a Tiéd.
Mindenki szorítja a félelmét,
De a könnyebb út visz az őrület felé.

Néha
Születik pár koszos levél,
Ami itt bent van,
Lapról lapra koldul szerelemért.
Kérlek olvasd el, csodás nő!
Talán nincs már orvosság,
És ha felbontatlanul félredobnád,

Sírj, mert az utolsó angyalt is elvesztetted,
Sírj, kár volt látnom azt, ami árad belőled.

Jól nézz a tükörbe,
És könnyezz még,
Lelkem úgy kíván ölelni, mint a Tiéd.
Mindenki szorítja a bölcsőjét,
De a könnyebb út csak a hazug virágoké.
Most nézz a szemembe,
Mondd, mit vársz még?
Lelkem úgy kíván szeretni mint a Tiéd.
Mindenki szorítja a félelmét,
De a könnyebb út visz az őrület felé.

Az őrület felé!
Nézz a tükörbe!

Adj hitet!

Beszélj hozzám, mondd újra el
Hogy a világ botrány
de holnap mégis élni kell.

Itt nem vagyok idegen
Fekszem a szíveden
és hallom, hogy dobog.

A fekhely mellett most is töltve áll
a hűs borospohár
Itt érzem, otthon vagyok.

(Nem is tudod, milyen nagy dolog...)

Én ordítok néhanap
tudom, hogy bántalak
Csak szidlak a semmiért.

Hiányzik néha egy kis fájdalom
Máskor meg nem bírom
azt, hogy folyton megkísért.
(...folyton megkísért)

Adj hitet és elhiszem neked
hogy élni szebben is lehet
Sok okos megvet és nevet
de te észre se vedd, csak adj hitet!

A szájak szélén gyűlölet
és harag remeg
A világ nagy beteg.

Te boldog vagy, hogy van kit féltened
egyetlen életed
Ennél komolyabban nem veszed.

Próbáltam hős lenni és szent
nekem egyik sem ment
Magamon veled nevetnék.

Játékos vagy, mint egy nagy gyerek
legdurvább fegyvered
a békülésre képesség.
(...képesség)

Adj hitet és elhiszem neked
hogy élni szebben is lehet
Sok okos megvet és nevet
de te észre se vedd, csak adj hitet!
(...csak adj hitet)

Beszélj hozzám, mondd újra el!
És adj hitet!

Adj hitet és elhiszem neked
hogy élni szebben is lehet
Sok okos megvet és nevet
de te észre se vedd, csak adj hitet!
(...csak adj hitet)
Adj hitet és elhiszem neked
hogy élni szebben is lehet
Sok okos megvet és nevet
de te észre se vedd, csak adj hitet!
(...csak adj hitet)

Kemikáliák

Tessék, vedd be a gyógyszereid, a kéktől elalszol a sárga mosolyra derít.
Örökölt probléma az álmatlanság, s a depressziós véna.
Nekem apám adta tovább, kis ajándékként a saját génjein át,
és megnyomorgatott a nélkülözés, az alkohol, s a drog.

(de mondom)
Nincs semmi baj, csak a fejemben nem szűnik a monoton zaj.
Asszem jól vagyok, a testem virul, a lelkem kicsit halott.

Kínzó belső görcsök glórikus fényben.
Enyhül a szorongás, csak kapkodd be szépen,
a gyógyszer a védelem, ha jön a halálfélelem,
a gyógyszer a védelem, ha jön a halálfélelem.

Nincs semmi baj, csak a fejemben nem szűnik a monoton zaj.
Asszem jól vagyok, a testem virul a lelkem kicsit halott.

S az égből hullanak a gyógyszerek, a rózsaszín mámor maga alá temet.
Még egy apró dózis, és múlik a neurózis,
még egy apró dózis, és múlik a neurózis.

Nincs semmi baj, csak a fejemben nem szűnik a monoton zaj.
Asszem jól vagyok, a testem virul a lelkem kicsit halott.