Nem baj

Néztük az ablakból, hogy szaladnak a fák,
aztán leadtam a csomagod az ablakon át,
integettünk egymásnak, kis ponttá változtál,
újságot olvastam, pedig újság nem volt már

Nem baj, csak kicsit kellemetlen

A következő állomáson leszálltam én is,
valakihez elmentem, és ott voltam egy évig,
jó is volt, meg rossz is, igaz volt és nem,
ki tudja azt már, úgy csal az emlékezetem

Most játszd ugyanezt mégegyszer el több érzéssel,
nagyon közel jársz már a jóhoz fiam,
olyan könnyű, de nem tanítják
Reggelenként egyre többen tűnnek el,
és a lassú vizek partján a semmi ünnepel,
de azért nézz ide a szemembe,
ha hozzám beszélsz,
és ha felkelsz minden nap, attól még nem biztos, hogy élsz

Nem baj, csak egy kicsit kellemetlen

Most játszd ugyanezt újra el több érzéssel,
nagyon közel jársz már a jóhoz, fiam,
olyan közel van, amilyen messze,
a szív meg csak dobog tovább,
az ablakban futnak a fák,
egy-két csomag elveszik, és többé nem találják,

játszd ugyanezt újra el több érzéssel,
nagyon közel jársz már a jóhoz fiam,
olyan könnyű, de senki nem tanít meg rá

Olyan könnyű, de sajnos nem tanítják...