2013. december 2., hétfő

Ujjlenyomatok

Semmit se adhattál,
Semmit se kérhettem.
Ebben az életben,
Semmi se véletlen.

Túl sok az idő,
Megtörtént velünk.
Hát kellett ez nekünk?
Hát kellett ez nekünk?

Tapogatlak a homályban,
nem bízhatunk a csodákban.
Az igazi szerelemben nem hiszek,
A mocskos szerelem nem éri meg.

Ujjlenyomatok a szívemen,
Visszaadnám szívesen.
Halálos csók az arcomon,
daganatok a hangomon.
Kórokozók a vérképben,
Nem vagyok a térképen.

Itt a tavasz és a fű kinő,
De nem sokat segít a jó idő.
Szerelmem, írtam neked egy lapot,
Hogy soha nem akartam az lenni, aki vagyok.

Még egy, még egy, még egy, még egy tánc. (tánc)
Dobáld a tested, ez tánc! (tánc)
A régi módon, egy tánc!
Fékezd magad, egy tánc!
A foglyod vagyok.

Legyél most annyi, amennyi kell.
A romlottságod nem érdekel!
Izgass fel, és élvezz velem,
Nyugtass meg, és végezz velem!

Nincsenek megjegyzések: