Álmatlan

olyan korán jött az éj ma,
minden altatóan néma,
csak én virrasztok éberen,
félek, még elaludna a szerelem. nem!
ma még maradj fenn velem!

figyelj!
lenne itt valami!
talán, ha a gondolatokat lehetne hallani,
nem is kéne szerelmet vallani
másodpercenként,
és térdre rogyva esketni a hűséget,
meséket mondhatnál,
amikből megtudnám
ki vagy - te,
aki mindig itt vagy
de valahogy mégis - folyton hiányzol,
mint a légszomj, fojtón hiányzol!
csak most, most el ne aludj!

figyelj!
meztelen vagyok…
érdekel?
kell egy fenék, vagy egy mell,
de nagyon-és vajon,
nekem, vagy a szokásnak gyorsabb-e a keze?
egyáltalán ez-e
az a perc
amikor, ha két test egyesül,
az angyalok mosolyognak,
mert egy szerelem beteljesül?
nézd, ahogy mozdulsz, pedig te még nem is akarod…

I’ve got a hole in my soul,
I’ve got a hole in my soul
I can eat, I can drink, I can sleep no more,
cause I’ve got a hole in my soul

figyelj!
játsszunk szerelmest!
tudod, olyan veszedelmest!
gyújtsunk fel minden lomot,
családi házat, iskolát, templomot!
csak nézni, ahogy a tűz lobog.
nézd, a porrá izzott romokon
két szökött rab baktat
az aranyló homokon
a szerelmen innen,
minden törvényen túl:
te meg én. csak most,
most el ne aludj!

figyelj!
én egy kicsit most meghaltam…
na, ne ijedj meg,
én azt nem akartam,
csak látni téged félni,
engem élve remélni,
örülni, hogy nem kell
megőrülni a nincsen…
tudod, te vagy a világon
az egyetlen kincsem.
látom fáradt vagy,
te csak menj,
én majd virrasztok
menj, aludj…

I’ve got a hole in my soul,
I’ve got a hole in my soul
I can eat, I can drink, I can sleep no more,
cause I’ve got a hole in my soul

olyan korán jött az éj ma,
minden altatóan néma,
csak én virrasztok éberen,
félek, még elaludna a szerelem. nem!
ma még maradj fenn velem!