2015. április 20., hétfő

Agyhalál

A szív korábban kelt fel reggel,
Nem bírt aludni a régi testtel.
Az van, hogy akármerre járok
Mindenütt ismétlést találok.

Add vissza a szabadságot nekem!

Tőled kaptam az első jéghegyet
Más, mint a nőt én úgy cserélhetek.
Tengert, éghajlatot vagy álmot
De egyet nem válthatok világot.

Add vissza a szabadságot nekem!

Ne mondd, hogy nem gondoltad még,
Hogy ebből ennyi épp elég!
Ne mondd, hogy nem gondoltad azt,
Hogy engem soha el nem hagysz!

Ne mondd, hogy minden így a jó
És senki nem pótolható!
Ne mondd, hogy minden attól szép
A szerelem szíveket tép szét!

A szív korábban kelt fel reggel,
Nem bírt aludni a régi testtel.
Van az a szó, hogy annyira félek
A közömbösségtől ezért kérlek:

Add vissza a szabadságot nekem!

Ne mondd, hogy nem gondoltad még,
Hogy ebből ennyi épp elég!
Ne mondd, hogy nem gondoltad azt,
Hogy engem soha el nem hagysz.!

Ne mondd, hogy minden így a jó
És senki nem pótolható!
Ne mondd, hogy minden attól szép
A szerelem szíveket tép szét!

Ne mondd, hogy nem gondoltad azt,
Hogy engem soha el nem hagysz!
Ne mondd, hogy nem gondoltad még,
Hogy ebből ennyi épp elég!

Ne mondd, hogy minden így a jó
És senki nem pótolható!
Ne mondd, hogy nem gondoltad még,
A szerelem szíveket tép szét!

2015. április 18., szombat

részem lettél

tudom hogy győztesen jövök ki ebből
s ha vérezni fogok is ezernyi sebből
megmutatom majd magamnak főleg
hogy mennyi mindent kaptam belőled

már nem számít semmit, hogy mi lett volna ha
más ringbe szállok, és én csapok oda
az én kezem emelik fel a legvégén
te még a földön fekszel, hagyjatok békén

téptem a húsod és szívtam a véred
a részem lettél én meg a részed

ígérem azt mondom nem mondtál semmit
engedd hogy hazudjak legalább ennyit
csak nekem súgd meg jó lenne tudni
hogy lehet mindent így elbaszni

téptem a húsod és szívtam a véred
a részem lettél én meg a részed
tartsd meg a titkodat én az enyémet
maradjunk tiszták csak ennyit kérek én
ennyit kérek én

a végére még egy kemény kör kéne
megnézem itt vagy e velem
ha még elmondanál valamit
csak egy utolsó szó
olyan megnyugtató

2015. április 17., péntek

lövés

a lövés te magad a visszhangod én vagyok
nélküled még a szemem se úgy ragyog
most mindezt itt hagyod

nem mehetsz el maradj még egy kicsit velem
mi van veled nézem de már nem ismerem
most mindezt itt hagyod

az életemért küzdök de már nem tudom hogy minek nekem
szöknék én csak azt sem tudom hogy tegyem hogy veled legyen

a tenger te magad hullámaid én vagyok
betemetnek amit egy kő hagyott
most mindezt eldobod

indulnál de látod hogy én nem akarom
csináljad még jólesik a fájdalom
most magamat rád hagyom

az életemért küzdök de már nem tudom hogy kell-e nekem
szöknék én csak azt nem tudom nélküled most mi lesz velem

2015. április 16., csütörtök

Hajnal

Gyűrött párnák között
Gyűlöltem minden éjszakát,
Fájdalom-robot mozdulatok,
Mámor-gyönyör
Az undor acélpengéje
Arcomba vág...

Kék bársony-örvény után
Szánalmas fázós ébredés,
Kezemben szenvedély-remegés,
Néma száj,
Lágy orgonaszó,
És csontig éget a mész...

Láncol, kínoz a hangod,
Bíbor rózsa a porból
Lázban csókol egy angyal,
Forrón lángol a hajnal.

Kék bársony-örvény után
Szánalmas fázós ébredés,
Kezemben szenvedély-remegés,
Néma száj,
Lágy orgonaszó,
És csontig éget a mész...

Más vagy, kínoz a hangod,
Bíbor rózsa a porból
Lázban csókol egy angyal,
Forrón lángol a hajnal.

2015. április 14., kedd

Emlékem vagy

Ha most majd hazamész,
Vagy bárhová is mész,
De tudd meg elkísér egy gondolat,
Mi bántja azt ki itt maradt…

Hogy vajon mi történt,
Hogy veled mi történt,
Míg engem forgatott a szédület,
Az vajon hogy történt veled….

És ha éppen hazamész,
Vagy bármerre mész,
Tudd meg elviszel most engem is…
S hogy elfelejtesz majd, ha elmúlt egy nap,
De majd velem maradsz akkor is…
S én az asztalra teszem, a lábam s nekem itt vagy
s hátradőlök székemen,
Az Emlékem vagy…

Majd az leszek neked,
Mit magaddal viszel
Az érzés amit majd, most elviszel
és holnap talán elhiszel…

Mert én úgy akarnám,
Hogy Emlékezz majd rám,
Már érzem tőled függ az életem,
Majd hátradőlök székemen…

És míg magam maradok, csak rád gondolok,
Nekem az lesz majd a módszerem,
hogy rólad álmodok,
És így bejutok, majd a gondolataid közé...
Mert majd érezni fogod, hogy rád gondolok,
És majd megtalál a gondolat,
Az Emlékem vagy…

Ha most majd hazamész és nagy utcákon mész,
Nem kell, hogy hátra nézz mégis érezni fogod...

Nem kell, hogy visszanézz csak érezni elég,
Hogy hátad mögött ott jár egy néma gondolat...

Azt én küldtem neked és ott marad veled és
Bármerre is járnál majd magaddal viszed…

Ha most majd hazamész és nagy utcákon mész,
Nem kell, hogy hátra nézz, mégis érezni fogod…
Az emlékem vagy…

Nem kell, hogy visszanézz,
Csak érezni elég,
Hogy hátad mögött ott jár egy néma gondolat,
Az emlékem vagy…

Azt én küldtem neked és ott marad veled és
Bármerre is járnál majd magaddal viszed…
Az emlékem vagy…

2015. április 2., csütörtök

Szól a szív

Én nem tudom, mit is mondjak neked
És nem tudom, hogy jó-e veled
Csak érzem azt, hogy kellesz talán
Mert jobb az úgy, mint a kínzó magány

Ha együtt dobban a szív

2015. április 1., szerda

Analyse

Close your eyes
Close your eyes
Breathe the air out there
We are free, we can be wide open

For you open my eyes
To the beauty I see
We will pray, we will stay
Wide open

Don't analyse
Don't analyse
Don't go that way
Don't lead that way
That would paralyse your evolution

La la la
This greatest moment
La la la
The strangest day
La la la
The greatest love of them all

Close your eyes
Close your eyes
Breathe the air out there
Fantasize, fantasize
We are open

For you open my eyes
To the beauty I see
We will pray, we will stay
Together

La la la
This greatest moment
La la la
The strangest day
La la la
The greatest love of them all