lövés

a lövés te magad a visszhangod én vagyok
nélküled még a szemem se úgy ragyog
most mindezt itt hagyod

nem mehetsz el maradj még egy kicsit velem
mi van veled nézem de már nem ismerem
most mindezt itt hagyod

az életemért küzdök de már nem tudom hogy minek nekem
szöknék én csak azt sem tudom hogy tegyem hogy veled legyen

a tenger te magad hullámaid én vagyok
betemetnek amit egy kő hagyott
most mindezt eldobod

indulnál de látod hogy én nem akarom
csináljad még jólesik a fájdalom
most magamat rád hagyom

az életemért küzdök de már nem tudom hogy kell-e nekem
szöknék én csak azt nem tudom nélküled most mi lesz velem