Majom majom

Fullon a diszkó lassulok,
sebesség kéne mára.
Az ablak tükre megremeg,
ahogy a hangerő cibálja.

A vidéki pultos nem érti
mi a szerelem - két férfi
ölelkezik a wc-ben.
Lépek, a taximat intézem.

Kitinpáncélozott cadillacben a sofőr a rádión teker,
a hangszóróból napalm szivárog, a tűzről Johnny Cash énekel.

Burns, burns, burns
- ahogy süllyedek egyre lejjebb –
down, down, down
- a lángok úgy csapnak egyre feljebb.

Beengedtem egy állatot, amit megfékezni nem tudok.
Ha csengő szól, megébredek, de felébredni nem merek.
Kérdezem, mi kell neki, a választ ő sem ismeri.
- A lelkem vidd, az útba’ van!
A lélek oly haszontalan.

A város peremén cirkusz áll
koszosan, pirosan, sárgán.
Én veretek veterán körhintán,
porcelánkanca hátán.

Egy majomőr idelép:
- Mit akarsz vakarék?
Emberszerű az arca,
de a fejemben beszél,
a csimpánztenyér a borotvakést kihajtja.

Villan a penge krómja
- jön az őr monológja,
aki azt darálja, hogy az ember
olyan haszontalan, hogy csak útba' van,
és hiába minden rendszer.
Ő a nagyobb erő,
ami nem győzhető le semmilyen ismert módon.
Minek elrohanni?
Minek ellenállni?
Hát folyjon a vér, csak folyjon!

Beengedtem egy állatot, amit megfékezni nem tudok.
Ha csengő szól, megébredek, de felébredni nem merek.
Kérdezem, mi kell neki, a választ ő sem ismeri.
- A lelkem vidd, az útba’ van!
A lélek oly haszontalan.