A gyerek légzés

Gyerek vagy még, s mégis szinte készen
A ránc, szemednél bujkáló mosoly,
Ujjad végén a Nap már felnézhet,
Hátad ívén elfutnak folyók.

Miféle isten ver meg?
Hányféle lendületben?
Miféle cirkuszi mámor?
Minden botlás bennem osztoz.

Csontjaid már ugrásra készen,
A szíved fölött albérletlakók
A homokozóban elkopott a térded
A szemedben ezeréves sók

Miféle isten ver meg?
Hányféle lendületben?
Miféle cirkuszi mámor?
Minden botlás bennem osztoz.

Persze mindig mondom,
Magamat tanítom:
Lélegezz!
Lélegezz!

Megkel a lélek, a mellkasodban hízik,
Odaég, ha túl sokáig élsz,
Megfeszül az ín a szívverésben,
Egy dohos szekrény sok ruhát ígér

Miféle isten ver meg?
Hányféle lendületben?
Miféle cirkuszi mámor?
Minden botlás bennem osztoz.

Persze mindig mondom,
Magamat tanítom:
Lélegezz!
Lélegezz!

Gyerek vagy még, s mégis szinte készen
Ugrásra kész, minden inad vár
Valóság vagy, s mégis észrevétlen,
Csak suttognak, de nem beszélnek a fák.

Persze mindig mondom:
(Mindig mondom)
Lélegezz!
(Lélegezz!)

Lélegezz