Csavargó

Egy öregtől hallottam rég volt már,
Az ember úgy szép, hogy ha párban jár.
Nekem is volt, kit szerettem,
Kezét mégis elengedtem
Most már hiába keresem.
Mert eső van, szél, a hideg ráz,
De szívemben nagyobb a gáz.
Kalapomon hervadt szép virág
Mondd, hol a babám, gondol-e még rám?

Szárnya szegett elveszett madár,
Reméli még, hogy visszatalál.
Száll éneke társa nélkül,
Örömből bánat lesz végül,
Végül megint egyedül
Kell folytatnom az én utam,
Ily nehéz lesz azt nem tudtam.
Elmúlik-e majd mint a nyár,
Örökké így lesz talán?
Hol a babám, gondol-e még rám?

Köd elöttem, füst mögöttem,
Nélküled csavargó lettem.

Nélküled csavargó lettem,
Mindenemet elvesztettem.

Most előre nézek, de múltban járok.
Egyedül félek, más ágyában fázok.
Lehet, hogy ő is így el van veszve?
Vagy jött már más, azt megszerette?
Ha meg is találnám, de hiába már,
Legalább azt megláthatnám,
Hogy a babám, gondol-e még rám?

Nem tudom, hogy mi a jó, mi a jó én nekem.
Hányszor kezdjem újra még el ezt az életem?