Egy napra

Ami volt egyetlen pillanat.
Engedd el, engedj fel.

A múltnak vége, már ott marad,
és holnap - nem lesz holnap.

Törd szét a véget nem érő éjszakát.
Tépd szét, ami gúzsba köt, ne tűrj tovább.
Vetkőztesd pucérra önmagad.
Tépd szét a húst, törd szét a csontokat.

Hol a láz, hol az önfeledt rombolás?
Hova tűnt az az éltető atomrobbanás?
Csak üres, gyümölcstelen héj maradt,
és mi felhőket kergetünk a szürke ég alatt.

Törd szét, ami elgyengít, ami eret vág.
Tépd szét a virágzó melankóliát.
Vetkőztesd pucérra önmagad.
Tépd szét a húst, törd szét a csontokat.

Csak egy napra, csak erre a napra -
szétverni mindent darabokra.
Csak egy napra, csak erre a napra -
felizzani, és elégni hajnalra.