Veled egy fél szobában.
Álmok, vágyak szállnak át a kitárt ablakon.
Sóhajok lépcsőháza,
ajtód ma legyen kitárva,
engedem, hogy szálljon el, ami fáj, vagy csak fájna.
Úgy vagyunk mi ketten,
ahogy Pest van Buda mellett.
Egyek bár, de elválasztja őket a folyó.
Táncolnék egy táncot,
de Te nem jössz már velem.
Érzem, hogy gondolkozol új lépéseken.
Menj, ha menni kell,
nem a lábad, a szíved visz el.
Azért gondolj néha rám,
mikor éjjel hideg az ágy.
Menj, ha menni kell,
nem a lábad, a szíved visz el.
Azért gondolj néha rám,
mikor télen hideg az ágy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése