Gyűrött Levél, asztalomon
Felszáradt könnycsepp, papírlapon
Magamat látom a te arcodon
Hányszor kértem hallgass rám
Mint vad folyón törött hajót
Dobált a szél hullámokon
Volt sok kérdés sok kísértés
De mégis ember maradtam én
Már nem tarthatsz vissza
Csak azt nem mond, te más úton jártál
Ha újra hagynák, ezt akarnád
Ha erőd adná, újra indulnál
A nyughatatlan szív
A benne égő tűz forró vér
Most én érzem, hogy el kell mennem
Még annyi minden vár.
Ismerem jól, sok hamis kép
Ígérgetés, könnyelmű éj,
Sok kísértés, meg nem értés
Mindent feladtam a semmiért
Te voltál nekem a példa
Az én cipőm a lábnyomodban jár
Érzem te is ezt akarnád
És újra indulnál
Már hiába is hívsz
A bennem égő tűz forró vér
Most újra érzem, el kell mennem
Még annyi minden vár
Hogy próbáljak másképp élni,
Jó mondhatnád, engem is érts,
Bűneidet hogyan fogod jóvá tenni még
Te sem fordíthatsz vissza!!!
Tovább viszem az álmod - fentről vigyázok rád
Leszek, aki mindazt megtenné - becsülettel élj
Én leszek, aki megszerezné - tégy néha jót is
Újra élnéd, mi téged egykor várt - legyen hozzá erőd
be látom már………
ilyen vagyok
nem voltak kérdések
csak VÁLASZOK
2 hete
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése