másé voltam

üres a fejem nincs benne lélek
alszanak a sejtek múlnak az évek
és én hiába mondom hogy mindent látok
ha soha nem látom az igazságot
és az igazság sem lát soha engem
valami nagyon nincsen bennem rendben
félek tőled
te másé voltál mindig
másé voltál mindig
megöl a szobám gyűlölöm a falakat
a háztetők felett a nyári ég alatt
ha feldobom magam a csillagtelepre
otthagyom a testem minden este
és hazudtam neked hazudtam neked
sosem kezdhetünk újabb életet együtt
félek tőled
féltem mindig
te másé voltál mindig
másé voltál mindig
elnémít a zaj
megrémít és bódulttá tesz ez a fémes hangzavar
kétszáztízzel száguldunk tovább
száguldunk tovább
mi csak száguldunk tovább
de te másé voltál mindig
igen másé voltam mindig
másé voltál mindig
én is másé voltam mindig
másé voltál mindig
másoké vagyunk
mindig