2008. január 17., csütörtök

Édes

Megőrjít a hangod a telefonban, kiszárad a szám.
Egy szívroham, ahogy nyílik az ajtó, és kattan a zár.
Siess, siess, siess! Érzem, hogy elönt a láz.
Ügyes, ügyes, ügyes. Elindul velem a ház.

Kés a nyelved, szakítsd fel bőröm bársonyát!
Érzem, a vér mézédes illata a fejembe szállt.
Gyere vegyél, vegyél, vegyél! Ma éjjel a tiéd vagyok.
Gyere egyél, egyél, egyél, ma mindent neked adok!

Édes, gyere és sodorj a mélybe!
Édes, hát meríts a fénybe!
Talán csak egy pont a mindenség,
S egy pillanat az öröklét.
Édes, hát kérlek, most ne törd szét!

Forró eső vagy, lassú méreg, éhség a neved.
Megszökni késő, leszokni rólad nem lehet.
Egy ölelés, ölelés, ölelés - ma mindenem neked adom.
Egy lövés, lövés, lövés hasít át a hajnalon.

Édes, gyere és sodorj a mélybe!
Édes, hát meríts a fénybe!
Talán csak egy pont a mindenség,
S egy pillanat az öröklét.
Édes, hát kérlek, most ne törd
Kérlek, most ne törd,
Kérlek, most ne törd szét!
Csak egy pillanat az öröklét.
Gyere és sodorj a mélybe!
Gyere és meríts a fénybe!
Édes, hát kérlek, most ne törd szét.
Gyere és sodorj, gyere és sodorj,
Gyere és taszítsd a fénybe!
Édes, csak egy pillanat, csak egy pillanat,
Csak egy pillanat az öröklét.
Gyere, kérlek, most ne törd szét!

Nincsenek megjegyzések: