Katasztrófa

Ott már vége, de itt még tart
Mert minden, de minden relatív
Az Eiffel-torony még áll
De már reszket a Diadalív
A Himaláját már magába fogadta
A Mariana-árok
Emberek? Itt-ott még vannak
De már nincsenek köztük határok

Aki sok jelet ismer, az sok képet ért
De mit jelent az, hogy a világ véget ért?
Na jó, a villanás fénye még nem ért ide
Valaki látja-e már? És még megérti-e?
Vagy csak nézik és azt gondolják
Hogy valamiről valahol
Megint készült egy fénykép
Ami az utókornak szól?

Katasztrófa, nagyon nagy érzés, felismerem!
Ledől egy templom, betör a fény, élvezd te is velem!
Ha már az eredendő bűnt együtt éltem át veled
Az elkerülhetetlen büntetés legyen
Még nagyobb élvezet!

Nézd a világ változik
Minden újra egyszerű
Letisztult formák, érvényes normák
Pár lángoló betű
Ennyi az egész, az egész csupán
Pár be nem tartott parancsolat
Ránkszóltak, hogy mit ne tegyünk
De mi többre becsültük a kalandokat

Katasztrófa, nagyon nagy érzés, felismerem!
Ledől egy templom, betör a fény, élvezd te is velem!
Ha már az eredendő bűnt is együtt éltem át veled
Az elkerülhetetlen büntetés legyen
Még nagyobb élvezet!

Kiszáradt a tenger és kiszáradt a tó
Így már nemigen készül el
A vers ami mindenkinek szól
Pompeiben a küldönc és a rajzfilmben Popeye
Megdermednek megint, de már semmire sem int ez a jel

Katasztrófa, nagyon nagy érzés, felismerem!
Ledől egy templom, betör a fény, élvezd te is velem!
Ha már az eredendő bűnt is együtt éltem át veled
Az elkerülhetetlen büntetés legyen
Még nagyobb élvezet!