Ősi láng

Minden szó
Olyan jó
Olyan forró
Olyan vigasztaló
De a száj
Csak vár
Érzi már
Kimondani fáj
Így csak hallgatunk
A büszkeségtől
Elnémulunk

Itt a pillanat
De elszalad
És több lehetőség
Nem marad
Hogy szólj
Hogy kérj
Hogy beszélj
Hogy szívemhez érj
Most is csak hallgatunk
Lehet, hogy örökre
Megnémulunk

Késő lesz sírni, ha eltűntem
Most próbálj gondolni rám
Most lobogjon a szemünkben
Az az ősi-ősi láng

Hívj
És várj
Ha érkezem
Magadba zárj
És félts
És szoríts
Úgy kell, hogy bátoríts
És lángolj velem
És tetszeni fog
Hogy a tűz vagy nekem