Miattad iszom te állat

A tópart, a csillagok,
a telihold,
kibaszottul romantikus volt
És azt kívántuk, hogy
ezentúl mindig így legyen
A kezedet kértem a papádtól,
bocsánatot meg a mamádtól
Mikor berúgtunk együtt
az esküvő előtti pénteken

De jöttek a gondok, a zűrzavar,
a pelenkában bűzlik a szar
Pihenés nélkül húztam az igát sok éven át
S ha menekülnék, mer' ebből elég,
pörög alattam a mókuskerék
Késő már, hogy abbahagyjuk ezt a komédiát

Ne szólíts többet a babádnak
Mikor az előbb még szidtad az anyámat
Tudom, hogy átharapnád a gigámat
És azt se mondanád, bocsánat
Nem gyűlöllek, csak utállak
Csípőből lövök utánad
De én sem vagyok okosabb nálad
Miattad iszom, te állat

A család, a szerelem, idilli kép,
te vagy a kezdet és te vagy a vég
De hamar ellobban a tűz
ami túl nagy lánggal ég
Egy perc elég volt, hogy rám találj,
hány év kell, hogy félre állj
Az ásó, a kapa és a nagyharang
tudja mennyi még

Csatatér így lett a szobából,
kabaré így lett a románcból
De hidd el, nem is kell
ehhez olyan túl sok ész
Mind a ketten tudjuk rég,
a kezdetben mindig ott vég
Mint a paprikás krumpli,
annyira egyszerű az egész

Ne szólíts többet a babádnak
Mikor az előbb még szidtad az anyámat
Tudom, hogy átharapnád a gigámat
És azt se mondanád, bocsánat
Nem gyűlöllek, csak utállak
Csípőből lövök utánad
De én sem vagyok okosabb nálad
Miattad iszom, te állat

Ne szólíts többet a babádnak
Mikor az előbb még szidtad az anyámat
Tudom, hogy átharapnád a gigámat
És azt se mondanád, bocsánat
Nem gyűlöllek, csak utállak
Csípőből lövök utánad
De én sem vagyok okosabb nálad
Miattad iszom, te állat

Miattad iszom te állat
Miattad iszom te állat
Miattad iszom te állat
Miattad iszom te állat
Miattad iszom te állat
Miattad iszom te állat
Miattad iszom te állat