Ugyanúgy

Tudom félsz egyedül, a poharad eltakar,
Amit a kanapén szorongatsz egész éjszaka.
De néha legbelül, Te is unod már,
Megint egy újabb nap, hogy otthon maradtál.

De mondd! Mondd! Ha tudod mondd, Ha Te jobban tudod!
Mikor jó, úgyis jó, másképp jó, ugyanúgy mondd, úgysincs most más dolgom.

Indulj el! Indulj és én utánad megyek!
Képzeld el! Mutasd és én megteszem Neked,
Úgy ahogy kell
És reggel a tetőn ébredünk feeeeel!

Azóta mindig egyedül, mindig más helyen,
mindig mással látnak együtt, nem velem...

De mondd! Mondd! Ha tudod mondd, Ha Te jobban tudod!
Mikor jó, úgyis jó, másképp jó, ugyanúgy mondd, úgysincs most más dolgom.

Indulj el! Indulj és én utánad megyek!
Képzeld el! Mutasd és én megteszem Neked,
Úgy ahogy kell
És reggel a tetőn ébredünk feeeeel!

Indulj el! Indulj és én utánad megyek!
Képzeld el! Mutasd és én megteszem Neked,
Úgy ahogy kell
És reggel a tetőn ébredünk feeeeel!

Indulj el! Indulj és én utánad megyek!
Képzeld el! Mutasd és én megteszem Neked,
Úgy ahogy kell
És reggel a tetőn ébredünk feeeeel!

Indulj el! Indulj és én utánad megyek!
Képzeld el! Mutasd és én megteszem Neked,
Úgy ahogy kell
És reggel a tetőn ébredünk feeeeel!