Az otthon itt van

Ha itt maradnál, nem indulnék még én sem,
Ha elindulnál, nem lenne érkezésem,
Hová is mennék, hová is lennék egyedül én,
Nélküled nem kell útlevél.
Az otthon ott volt ahol bejártunk, mindent százezerszer már,
S apánkat kértük hogy vegyen fel most az egyszer, mert magasról más lesz a táj,
Az otthon itt van ha jössz mellettem, még ha nem is nézel rám,
Tudod már régen észrevettem, hogy szemedben én hazáig látok simán,
Ellátok simán. Rád nézek néha némán, S az otthon visszanéz rám.
Az otthon ott lesz, ahol megállunk, ki régen felvett rég nincs már.
Magunkban súgjuk csak tegyél le, mert ma végre megtaláltuk, más lett a táj.

Egy szívhez szalad sok kis ér, sok szívet hajt egy cseppnyi vér.
S ha messze lennél,
Elég lesz mindig négy liter, hazáig elmész ennyivel.
Ha menni kell, de most jönnöd kell.

Az otthon ott van ameddig ellát, vaksötétben két szemünk,
Vak lovak vagyunk az éjben nincsen út és nincs kötél sem, de mi el mégsem tévedünk,
Hazajár, minden emlék hazaszáll,
Hazavág, mindent ez a laza szál,
Hazajár, minden emlék hazaszáll,
Hazavág, mindent ez a laza szál,

Egy szívhez szalad sok kis ér, sok szívet hajt egy cseppnyi vér.
S ha messze lennél,
Elég lesz mindig négy liter, hazáig elmész ennyivel.
Ha menni kell, de most jönnöd kell.

Hazaértünk hidd el