Pixelhibás

Pirossal kihúzom ezt a hétfőt, ezt a keddet
Így lettem turista bizony, nyakamban Nikon
Micsoda életkedvet sugároznak a képek
Ilyenkor valahogy mindenki boldog

Jelöljék a fény helyét színek, a többit fekete foltok
Híres és/vagy szép házak előtt ellövök pár kockát
Egymásról vagy a kirakat tükrében magunkról ahogy szokták
Aztán albumba rakjuk párban, de az egyik mindig más
A tied kifejező és éles, az enyém valami oknál fogva

Pixelhibás!

Bizonytalan vagyok, melyik reggel lett szürke a sárga?
Tanácstalan talánt az igenre, strigulát strigulára
Az asztal még damaszttal teljes, de alatta a lábak
Türelmetlen végrehajtók bevetésre várnak

Hogy lehetne valami kis fényt jelenidőbe tenni?
Ma sem voltunk rosszak és aztán ma sem történt semmi
A fényképről is eltűnt és a helyén sincsen más
Talán mégsem az én gépem az, ami a legelejétől fogva...

Pixelhibás!

Az utcán rég nincs senki csak egy ablak tárva
Küldi a viharjelzést az éjszakába
Odabenn idegenek közt táncolok, hajadból száll az arany permet
Élvezed ahogy a sok pici csillám betölti a termet

Csak a fényt, csak a fényt - csak a fényt!!!

Pixelhibás!

Langyos este, világbéke, jó munkát végzett Bono
A fejünk fölött ezerrel dönget a galaxis-promo
Résen van az ördög, tudja, mire buknak a népek
Nézzétek, ahogy örülnek néhány fényképezőgépnek