2013. október 26., szombat

Maya

A csókod a szememet érte
Rózsaszínbe fordul az álom
Virágok közt érzem a tested
Illatokba burkolt gyönyör
Látom, nyílnak a bimbók,
Akár a zsenge jázminok
A forró rózsa az ágyékodon
Szirmait nyújtja felém
Ennyi az életünk

Érzékeim repülnének,
Bilincsbe verve földre zuhannak
Szárnyaikkal megérintenek
Az értem küldött angyalok
Az életem felett keringenek
És nem találják a lényegem,
Mert illúzió vagyok
Te sem létezel

Nem hiszem el, hogy ennyiből áll
Tudom, csak árnyékvilág
Holnap is erre ébredek

Nincsenek megjegyzések: