Megint csak úgy kel

Megint csak úgy kel,
megint úgy ébred,
hogy nincsen kedve,
mégis nekivág.
Megint csak úgy megy a
járdaszegélyen,
úgy egyensúlyoz,
mintha odaát
valaki várná, vagy
valakit várna,
hogy megjelenjen, és
szorít nagyon,
hogy két oldalt lent
szakadék tátong,
ő meg a végén, túl
minden bajon.

Megint csak úgy kel,
megint úgy ébred,
hogy nincsen kedve, de
mennie kell.
A járdán középen
leszegett fejjel,
vagy nem is ő az, úgyhogy
felejtsd is el.

Derékba fogja,
ő meg a vállát,
és elrabolja
minden álmát.
Ő nem bánja,
minek is bánná.