Szemétrevaló

Kapom a lapot, várom a Napot, lassan jön fel az égen.
Jön-megy a pénz, remeg a kéz, én itt ülök elég régen.
Ahhoz, hogy lássam, hogy el kell, hogy ássam a gyengébbik énem.
Ha a siker a cél, ha a hited acél, nekem is el kell érnem.
A hajnali járat lesz a vészkijárat, ami elvezet erről a helyről.
A falon a kép és te valamiképp már hallottál is erről a fejről.
Én meg csak tátom a szám, elég kerek a szám, amit kifizetnének értem.
Annyi az üldöző, mintha bűnöző lennék, ezt én se értem.

Nincs minden hiába,
De ugyanabba a hibába,
Ne ess bele kétszer,
Mert rávisz újra a kényszer.

Milyen világ az, amit más jobban nem jellemez,
Mint egy dal, egy szar, egy szemétre való, mint mondjuk ez.