Valahonnan

kint az utcán, át a téren
kerestelek a közértben délben
vagy a télben és a sárban
én mindig mindent megpróbáltam

hóban áztam, mindig fáztam
a lottózónál mindig vártam
kerestelek minden éjben
hátha eljössz mint a mesében

de nem jöttél, és nem jön el
nem hiszem, hogy érdekel:
hol van már a világvége
az Élet mégis csak megérte

Hol volt, hol nem
én hiszek még a mesében
talán már láttalak olyan
ismerős vagy valahonnan

te lennél mindig nekem az élet
üvölteném jó hangosan
a csel, a gól, a B-közép
abban minden benne van

vagyis minden benne lenne
veled a tér is meggörbülne
menj odébb, nem férek el
ha valakit is valaha érdekel

Hol volt, hol nem
én hiszek még a mesében
talán már láttalak olyan
ismerős vagy valahonnan

olyan … ismerős vagy valahonnan … olyan ismerős vagy valahonnan

a közeledbe kerülni - én ott vagyok, te itt –
a szemed elvitt, esetleg valami tipp?
… hogy jussunk egyről a kettőre végre
én fél tizenegyre, te meg általában délre …

… érkezel … a számod sincs meg nem is létezel
persze könnyebben menne, ha például tudnám a neved
vagy csak annyit, hogy Debrecen, Szolnok vagy Szeged

egy útvonal, egy helyszín kint vagy bent
egy klubban lent vagy a Face-en fent
az Instán, a Twitteren, a Snapchaten
én jobbra húználak a Tinderen

én tanácstalan vagyok, lehet ez a Vég-e
lehet belémégett ez a kép … de
… ez az érzés a gyomromban..
olyan ismerős vagy valahonnan