2012. november 21., szerda

Nyögve-nyögve

Ahova napozni jártunk ott felhős az ég
Az óceánon mindenhol olajfolt ég
Ha kell valamit venni, pont bezár a bolt
Makulátlan bőrömön egyre több a folt

Ha nekiülök végre, hogy valamit írjak
Röhögnöm kell hogy nehogy már sírjak
De nem áll meg semmi csak nyögve-nyögve hajt
Elvinnélek innen, hogy kerüljük a bajt

Nyögve-nyögve hajt

Milyen szaros csend van, pedig mindenki beszél
A csillagokat az égről lefújta a szél
Elvinnélek innen, hogy keressük meg mindet
De érkeznek a hírek, ők keresnek minket

Milyen hülye év ez csak öregedni jó
Ereimben áll a vér, és lassul a folyó
Nyögve-nyögve hajt, majd csak megunja talán
Amikor ezüst fényt vesz észre ritkuló haján

Nyögve-nyögve hajt

Csak Te maradtál itt a történet végén
Hogy kezemet szorítva vezess az út szélén
És haza érve gyorsan ágyba fektetsz majd
Eltakarsz majd mindent én meg megírom a dalt:

Hogy nyögve-nyögve hajt

Nincsenek megjegyzések: