Az élet szép

Iszonyú HáBé volt
Elcsitultak a hangok
A padlón minden négyzetmétert
Bérbevettek az arcok
Nyomd el még
Az utsó királydekket
Ha körbenézel, látod, hogy ennek
A bulinak befellegzett
Gyere már
Nincs mitől félnünk
Szedd össze magad
És élvezd, hogy élünk!

Szabadság, szerelem!
Lógunk a Szigeten
A mának élünk
Mohón és hevesen
Lábunkban boogie van
Rázzuk a buliban
S az éjszakába kiáltjuk
Az élet szép!

Odakint pirkad rég
Lassan ébred a város
Ki éjjel legény, nappal lepény
Ezért vagy iszonyú álmos
Na gyere, indulj el!
Vonszold magad, kérlek!
A gyanús löttyöt a pohár alján
Mondd csak, kitől félted?
Gyere már
Nincs mitől félnünk
Szedd össze magad
És élvezd, hogy élünk!

Öltözz fel!

Hideg a paplan, rázza az álom.
Valaki hív fekszik, fekszik benne, úgy látom.
Mintha én lennék ott, számban kenyér, mellettem árok.
(Út)széli lányok mondják: Öltözz fel!
Öltözz fel!
Öltözz fel!
Öltözz fel!

Kisebesedik ajkad, annyira látom.
Benne jár a fényed. Olcsó, rúzsos álom,
És hideg a véred, de forró a lábnyom,
Ha elmész, majd kérlek: Öltözz fel!
Öltözz fel!
Öltözz fel!
Öltözz fel!

Maradjunk, csak Mi ketten!
Maradj a női testben!
Minden percem, rád minden csontom vár.
Maradj a tyúkketrecben!
A szívem nem lesz csendben.
Öltözz fel, ha vársz!

Nekem feszül a térded, vérembe gázol.
Búzamező háta, meghajlik a sok sártól.
Amit nem így akartam, de mégis itt fekszel,
Mellettem egy árok. Öltözz fel!
Öltözz fel!
Öltözz fel!
Öltözz fel!

Bennem alszik az élet, benned az álom.
Mindegy mire gondolsz, úgyis kitalálod, magaddal játszol,
És te nyertél, vagy csak én futok messzebb
Mellettem egy árok. Öltözz fel!
Öltözz fel!
Öltözz fel!
Öltözz fel!

Maradjunk, csak Mi ketten!
Maradj a női testben!
Minden percem, rád minden csontom vár.
Maradj a tyúkketrecben!
A szívem nem lesz csendben.
Öltözz fel, ha vársz!

Minden jel

Látok valamit messze ott elől
Mire odaérek, lehet, hogy összedől
De érdekesebb, mint mögöttem bármi
Könnyű meghalni, nehezebb várni

Kicsit olyan lettem, mint Te voltál azelőtt
Mikor először mindenki mindenkit összetört
Mások életén jókat sírsz
A magadén röhögsz, ahogy csak bírsz

Telefonálgat a bűntudat,
Keveri a neveket, az arcokat
Mire utolérem elillan a pillanat.

Én csak a tükör vagyok, ébredj fel!
Te, aki a tükörben énekel,
Ha jeleket akarsz, akkor minden jel!

Minimálbérért dolgozik a szív
Sosem vesz fel, néha visszahív
Azt mondja, álmában léghajó
A szél eldönti merre jó

Telefonálgat a bűntudat,
Keveri a neveket, az arcokat
Mire utolérem elillan a pillanat.

Én csak a tükör vagyok, ébredj fel!
Te aki a tükörben énekel,
Ha jeleket akarsz, akkor minden jel!

Minden jel
Minden jel
Ha jeleket akarsz, akkor minden jel!

It’s my thing

It’s my thing
Here is my thing
Like a new toy
I feel my joy

It's grey now
As I stroll by
I see people
They’re all feeble…

Those worn strides
Grieve their torn pride
But there’s a small girl
With a red skirt…

She’s like a splash of green and orange paint
She’s like a flush of sob’ring rain
People!

It’s my thing
Here is my thing
I am now home
She’s brought me home…

I will draw a rainbow over these grey skies
And paint the stripes with little children’s smiles
I’m lighter now and suddenly I see
Small things around me I have never seen…

We never see we just simply stare
In fancy clothes we’re all still bare
People!

She’s like a beam of sunshine in the night
She lightens up the street as she walk by
I wish she stayed much longer in my sight…

Here is my thing…

Elfelejtett dal

visszahoz egy régi perc
megidéz egy fénykép
míg csak élnem kell
sose lesz másképp
ugyanaz a fájdalom
ugyanaz az érzés
az a búcsú szó
amivel elmész
nem számít
hogy hány év messzeség
az a perc ma sem múlt el még

teli voltunk élettel
szabad volt a szívünk
és én úgy hittem
sose kell félnünk
hova lett a boldogság
hova a sok álom
és ami nincsen már
miért kell
hogy fájjon

nem számít, hogy
hány év messzeség
az a perc ma sem múlt el még

itt az éjjel
és te nem vagy már velem
hogy fogd a két kezem
úgy mint régen
és ha hívlak
tudom senki nem felel
csak egy elfelejtett dal
sír a szélben

hány év múlt el
és még mennyi kell ahhoz
hogy újra kezdjem el

itt az éjjel
és te nem vagy már velem
hogy fogd a két kezem
úgy mint régen
és ha hívlak
tudom senki nem felel
csak egy elfelejtett dal
sír a szélben

Iris

And I'd give up forever to touch you
Cause I know that you feel me somehow
You're the closest to heaven that I'll ever be
And I don't want to go home right now

And all I can taste is this moment
And all I can breathe is your life
Cause sooner or later it's over
I just don't want to miss you tonight

And I don't want the world to see me
Cause I don't think that they'd understand
When everything's made to be broken
I just want you to know who I am

And you can't fight the tears that ain't coming
Or the moment of truth in your lies
When everything seems like the movies
Yeah you bleed just to know your alive

And I don't want the world to see me
Cause I don't think that they'd understand
When everything's made to be broken
I just want you to know who I am

I don't want the world to see me
Cause I don't think that they'd understand
When everything's made to be broken
I just want you to know who I am

I just want you to know who I am
I just want you to know who I am
I just want you to know who I am
I just want you to know who I am

Soha már

Az első percek
órákba fordulnak át.
Kínzó képek -
nem hallok, nem látok mást.

Kulcsod nálam.
Párnád is érintetlen.
A jövő ólomsúlyú hirtelen.

S mi holnap vár,
már most is fáj:
mert nem lesz úgy, ahogy volt....

Soha már!
És úgy válunk köddé,
hogy nem látom többé,
hogyan élsz.

Soha már.
Nincs mód, hogy adjam
- másképp vagy jobban -
amit kérsz.

Egymást fogva
álmodtunk, s ébredtünk fel.
Most minden szálat
elvágni, széttépni kell.

Csak nézek körbe:
ez tegnap otthon volt még.
Most üres.
A falról eltűnt minden kép.

S mi holnap vár,
már most is fáj:
mert nem lesz úgy, ahogy volt....

Soha már!
És úgy válunk köddé,
hogy nem látom többé,
hogyan élsz.

Soha már.
Nincs mód, hogy adjam
- másképp vagy jobban -
amit kérsz.

Ha úgy szóltam volna,
ahogyan kértél....
Ha értettem volna,
mit éreztél...
Más lenne minden?
Ha százszor is kérdezem,
nincs válasz soha már.

Amikor még...

Amikor még kezdődött a szerelmünk,
Amikor még velem örültél,
Amikor még boldogan elfogadtuk
Az olcsó szállodák ízét.

Amikor még szenvedéllyel öleltél,
Amikor még tiszta volt a szó,
Amikor még mindent bennem kerestél,
S én voltam minden, ami jó.

Reméltem, újra hívsz,
Elmúlik minden kín,
Reméltem, újra hívsz, igen.
Foszlányokká szakadt évtizedek,
Nem létező álomkép,
Átéltem újra a képzeletemben,
Hogy hívsz, újra hívsz.

Amikor még önfeledten szerettünk,
Minden gondunk fölött volt híd,
Amikor még arcod volt a tükörkép,
S ünnep volt minden érintés.

Lelkembe égettem fény-mosolyod,
Az emlékeim nem vehetik el.
A múltam az itt van, azt mélyen őrzöm,
Az enyém, csak az enyém.

Kollázs

Gyerünk, gyerünk! - mondom magamnak
nehogy lemaradj, lemaradj valamiről
akármiről.
Számolom a lépteimet,
ahogy elrohanok saját magam elől.

A jövő nem létezik - ne is keresd.
Igazából nincs is ami eljön, igazából nincs is hova mennünk.
Sehol se voltunk igazán otthon,
amit kerestünk a kezünkben tartjuk-e?
Nem tudom.

Háztetőkön zongorázz végig, a város óriás kollázst épít.
Megállsz, és asszociálsz,
míg a gyorséttermek lustasága néhány percre önmagába zár.
Öblít a gépi kóla:
ez a nyugalom illúziója.

Hova megyünk? Melyik út vezet haza?
Hova megyünk? Megyünk-e valahova?

Index villan, kihűlt csikkek,
járdán hasaló használt buszjegyek.
Én gyalog megyek.
Zakót húzok a haragomra:
Ne kiabálj!
csak suttogva szólj.

Hiába hívsz egy számot megint,
külföldre húztak a barátaink - erős.
Az erő legyőz.

Csendben ülni, tárgynak lenni,
az őszi esőben elmosódni végül,
lenyomat nélkül.

Hova megyünk? Melyik út vezet haza?
Hova megyünk? Megyünk-e valahova?

Én számolom a lépteimet
Maradni kéne, itt kéne maradni, szaladni kéne, el kéne szaladni
maradniszaladnimaradniszaladnimaradnisza­ladnimaradniszaladni

Senki se menekül

Toporog a tehetetlen, nem szeretem
Az éhség szekerén vicsorog a szerelem
Zen zötyögésben e kordély peremén
Ücsörög a zsákmány, lessük te meg én
Mekkora métely, mekkora hatalom
Annyira mar meg amennyire akarom
Vakarom bőröm sajgó sebeit
Lassul a DJ, serceg a bakelit

Mire már azt hittük, hogy végre megérkeztünk, jön egy újabb kanyar
És az a mihaszna szürke felhő fenn az égen vajon tőlünk mit akar
Napunk eltakarva vannak, langyos eső mossa szennyesét
Ilyenkor a világon mindig valaki elhagyja a kedvesét

És ugye érzed, titkon te is érzed
Ugye érzed legbelül
Nem vagy egyedül, senki se menekül
(Senki se,) senki se menekül

Hát szoríts magadhoz mindent ami fontos és üvölts az ég felé
Mert amit nem becsülsz meg ma az holnapra már mind az ördögé lesz
És aztán hívhatsz papot, gyónhatsz százszor, mámorba márthatod a fejed
De már soha többé nem felejted el, hogy ez volt az egyetlen egy kis életed

Látod ott a semmi ágán most is egy nagy holló hegedül
Nem vagy egyedül, senki se menekül
(Senki se,) senki se menekül

Más világ vagyok

Meghalok érted, édes,
A szemeidért,
De mégse várd, hogy térden
Csússzak eléd.

És ne számíts rám minden éjjel,
Mert ezt az életet szabadon élem

Szabadon
Szabadon
Ahogy én akarom!

Más világ vagyok,
Határtalan
Más világ vagyok,
Határtalan
Határtalan
Határtalan
Határtalan!

Tudom, hogy Téged
Ez elkeserít,
De nem könyörgöm mégsem
A kegyeidért,

És ne számíts rám minden éjjel,
Mert ezt az életet szabadon élem

Szabadon
Szabadon
Ahogy én akarom!

Más világ vagyok,
Határtalan
Más világ vagyok,
Határtalan
Határtalan
Határtalan
Határtalan!

Egy, három, hét, tizenkettő,
Egy, egy,
Mind, mind, mind, mind,
Mind egy!

Zenének érzem a város zaját,
Ha újra érzem a fű illatát,
Ne számíts rám minden éjjel,
Mert ezt az életet szabadon élem
Zenének érzem a város zaját,
Ha újra érzem a fű illatát,
Ne számíts rám minden éjjel,
Mert ezt az életet szabadon élem!

Szabadon
Szabadon
Ahogy én akarom!

Más világ vagyok,
Határtalan
Más világ vagyok,
Határtalan
Határtalan
Határtalan
Határtalan!

darabokban

bárcsak lennék állat
orrszarvúbogár
ami gombostűre tűzve
megváltásra vár

álmomban kaszát nyeltem
az bennem aratott
puszta tarló rőt színekkel
kévék közt húscafatok

éjt állott víz a polcon
lépek, leverem
meztelenül hajózom
üvegszilánktengeren

darabokban

ameddig kezedet szorítom
világunk még közös
te hol kezdődsz, én hol végződöm?
az összes kontúr oly ködös

a konyhában boncol a bánat,
pislákol a neon
szétnyitott mellkassal fekszem
hanyatt a kockás abroszon

darabokban

Darazsak

A meleget vártam eleget
Teletett vágyakkal engem a képzelet
És beléd szeretett
A kócos nap magával ragad
Befogad. A boldogság csak egy áttörés
Egy gondolat.

A nyári délután
Vázra téve visz a bringán
Darazsak fekszenek a fészeren
Részegen
Ég a délután
Úgy ölel, mint mag a csutkát
Megszűnik ezután, hogy ő meg én
Másik lény.

A napsütés gondrög ellökés.
Lebegés. Idő nincsen, csak a létezés.
Belemerülés.
Az alkonyat tajtékos szavak.
Lángvonat. A boldogság csak egy áttörés.
Egy mozdulat.

Pictures of You

I've been looking so long at these pictures of you
That I almost believe that they're real
I've been living so long with my pictures of you
That I almost believe that the pictures are
All I can feel

Remembering
You standing quiet in the rain
As I ran to your heart to be near
And we kissed as the sky fell in
Holding you close
How I always held close in your fear
Remembering
You running soft through the night
You were bigger and brighter and whiter than snow
And screamed at the make-believe
Screamed at the sky
And you finally found all your courage
To let it all go

Remembering
You fallen into my arms
Crying for the death of your heart
You were stone white
So delicate
Lost in the cold
You were always so lost in the dark
Remembering
You how you used to be
Slow drowned
You were angels
So much more than everything
Hold for the last time then slip away quietly
Open my eyes
But i never see anything

If only I'd thought of the right words
I could have held on to your heart
If only I'd thought of the right words
I wouldn't be breaking apart
All my pictures of you

Looking so long at these pictures of you
But i never hold on to your heart
Looking so long for the words to be true
But always just breaking apart
My pictures of you

There was nothing in the world
That I ever wanted more
Than to feel you deep in my heart
There was nothing in the world
That I ever wanted more
Than to never feel the breaking apart
All my pictures of you