Darazsak

A meleget vártam eleget
Teletett vágyakkal engem a képzelet
És beléd szeretett
A kócos nap magával ragad
Befogad. A boldogság csak egy áttörés
Egy gondolat.

A nyári délután
Vázra téve visz a bringán
Darazsak fekszenek a fészeren
Részegen
Ég a délután
Úgy ölel, mint mag a csutkát
Megszűnik ezután, hogy ő meg én
Másik lény.

A napsütés gondrög ellökés.
Lebegés. Idő nincsen, csak a létezés.
Belemerülés.
Az alkonyat tajtékos szavak.
Lángvonat. A boldogság csak egy áttörés.
Egy mozdulat.